FEFE:

gólyalábak, tűzzsonglőrök és húzós zenék

„A turisták oda utaznak szívesen és legfőképpen oda vágynak vissza, ahol a helybeliek jól érzik magukat a bőrükben”-mutatják a turisztikai felmérések. Eszerint Ferencvárosban jó élni, mivel kerületünk tele van turistával-nem utolsósorban a Ferencvárosi Fesztivál miatt, amelynek koncepciója és programja idén több elemében is változni fog.

Sokszínű, színvonalas és minden generáció számára érdekes programsorozatot terveznek a júniustól augusztus végéig tartó Kultúrpezsgés-Ferencvárosi Nyár keretében, amelynek egyik fókuszprogramja lesz a pünkösdi hétvégén megrendezésre kerülő Ferencvárosi Fesztivál (FEFE). Mind a Fesztivál, mind pedig a nyáron át tartó −ebben az évben ingyenes− programsorozat számos elemében kapcsolódik 2011. fő kultúrpolitikai üzenetéhez: „Liszt Év”; EU-s elnökségi fókuszok; közösségi programok.

A fesztivál nyitónapján, június 9-én egy nagyszabású gólyalábas és tűzzsonglőr felvonulás köszönti az arra járókat 18.00 és 20.00 óra között a Ráday utca−Bakáts tér−Tompa utca−Ferenc tér útvonalon.

Koncertek a Bakáts téren

Június 10. péntek

15.00−16.00 Rutkai Bori és a Hébe-Hóba Banda: Vacka dalok

Rutkai Bori és a Specko Jedno zenekar a Vacka Rádió mesesorozathoz, Gaál Zsuzsa verseire komponált zenei kíséretet a Magyar Rádió felkérésére, amely később Vacka Dalok címmel önálló lemez lett. Kétéves működésük során műsoruk színházi elemekkel, közös játékokkal, kellékekkel gazdagodott. A zenekar énekesnője, Rutkai Bori aktív képzőművészként, és a Budapest Bár egyik énekeseként is ismert. Bori színpadi jelenléte abban különbözik, más előadóktól, hogy igazi gyereklelkülettel fordul a kicsik felé, bravúrosan és harmonikusan egyesíti az énekes, táncos, bohócos és persze óvónői „feladatokat”.

19.00 Ez a divat

Az Ez a divat zenekar a kilencvenes évek végén, az elsők között kezdett el kísérletezni a dzsessz és különböző elektronikus műfajok ötvözésével. A zenekar az évek során a különböző elektronikus zenei rendezvények és budapesti partik egyik állandó kedvencévé nőtte ki magát. Számaik hol lazán, hátradőlősen grúvosak, hol pedig gyorsak és lüktetők, teletömve a legtörtebb ritmusokkal. Egyszerre precíz és érzelmes, dzsesszes és elektronikus.

20.30 Fatima Spar & The Freedom Fries (A- TR)

Az elbűvölő, török származású énekesnő által vezetett, eklektikusan nemzetközi felállású, főként a Balkán országaiból származó Fatima Spar & Freedom Fries nem először jár Magyarországon, korábban már hatalmas sikert aratott az A38 Hajón, a Mediavawe, és Volt Fesztiválon is. És nem érdemtelenül: a zenekar laza dzsesszbe oltott világzenéje, charlestonnal kevert klezmer muzsikája felhőtlen és igazán táncos szórakozást ígér. Az együttes igazából az élő fellépéseken csillogtatja meg erényeit: remekül hangszerelt, vidám és kedves, dzsesszes muzsika, egy bájos dizőzzel, aki pillanatok alatt egyedülálló atmoszférát képes teremteni.

              Június 11. szombat

19.00 David Yengibarjan

Az örmény származású David Yengibarjan mára az egyik legkeresettebb fiatal dzsessz- és világzenei előadóvá és zeneszerzővé vált. Népzenei ihletésű egyedi zenei világának fő inspirációs forrása az örmény zenei hagyomány, az európai és amerikai dzsessz és improvizatív zene, az argentin tangó, valamint az azt megújító Astor Piazzola zenéje. „Nem akartam amerikai zenét játszani, de a saját népzenémet alkalmasnak tartom arra, hogy dzsesszre jellemző igényességgel közelítsek hozzá.”

20.30 Hot Jazz Band

A Hot Jazz Band az 1920-as, ’30-as, ’40-es évek melódiáinak hiteles tolmácsa, a dzsesszkorszak népszerű amerikai szórakoztató zenéjének és a háború előtti magyar filmslágereinek eredethű megszólaltatója. Zenéjük olyan nagy előadókat idéz, mint Louis Armstrong, Benny Goodman, Bing Crosby, Karády Katalin, Kalmár Pál, Latabár Kálmán, Kabos Gyula, és oly szerzőket, mint George Gershwin, Duke Ellington, Eisemann Mihály, Fényes Szabolcs, Márkus Alfréd…

         Június 12. vasárnap

                             19.00 Párniczky Quartett

A sokak által ismert zsidó népzenét dzsesszel párosító Nigun zenekar gitárosának egyedülálló új dzsessz formációja.

                             20.30 Ralf Gauck, Szabó Sándor, Major Balázs trió

A 2011-ben alakult trió a nemzetközi és hazai zenei élet izgalmas, új színfoltja. A trió mindhárom nemzetközileg is elismert tagja önálló, sajátos zenei világot épített fel szóló karrierje során, és most mindezt egy trióban egyesítik. Hangzásviláguk eltér a megszokott trió formációk hangzásától. Zenéjükben a kelet ősisége, a modern zenék intellektualitása jelenik meg egy tiszta, organikus zenei szövetben, egy mindenki számára megélhető személyességben. Közös muzsikálásuk Kelet és Nyugat különleges szintézise, ahol a három különböző személyes univerzum nem stiláris külsőségekben, hanem belső világukban olvad egységgé. A zenéhez e módon való közelítésük messze megkülönbözteti őket a ma már mindenfelé divatos úgynevezett világzenei produkcióktól.

                             Június 13. hétfő

                             19.00 Erdődy Kamarazenekar fúvóskoncertje

A Szefcsik Zsolt hegedűművész által alapított és vezetett együttes elsősorban egyedülálló repertoárja révén élvezi a közönség megkülönböztetett érdeklődését: főként hazai szerzők műveit szólaltatják meg a XVII. századtól egészen napjaink zenéjéig. A zenekar működését száznál több bemutató mellet eddig tizenhárom lemezfelvétel, valamint több hazai és nemzetközi díj fémjelzi. (forrás: Fidelio)

20.30 Muzsikás Zenekar

A Muzsikás 35 éve működő nemzetközi hírű magyar népzenei együttes, a legrangosabb nemzetközi világzenei díj, a WOMEX-díj 2008-as kitüntetettje. Egyaránt fellépnek folk, népzenei és világzenei eseményeken, de nem idegen tőlük az alternatív zene, a dzsessz, a kelta zene vagy a zsidó zene sem. Zenéjük a hagyományos népzenét és a XX. századi magyar komolyzenét ötvözi.

Programok itt-ott:

Június 9.

18.00−20.00: gólyalábas, és tűzzsonglőr felvonulás a Ráday utca−Bakáts tér−Tompa utca−Ferenc tér útvonalon.

Június 10.

Egész nap: élőszobrok, pantomimesek, mutatványosok – minden sarkon meglepetés a Ráday utcában. 

Június 11.

16.00−19.00: utcazene a Ráday utca több pontján

Kisebbségi kavalkád Ferencvárosban 

Kisebbségi kavalkádot és nemzetiségi ételkóstolót rendeztek a Ferencvárosi Művelődési Központban (FMK), amely számos nemzetiségi táncháznak és kulturális eseménynek ad otthont. A jelek szerint a Ferencvárosi Önkormányzat a jövőben is támogatni kívánja a helyi nemzetiségeket, kultúrájuk és hagyományaik megőrzését.  

Az FMK nagytermében bolgár, horvát, ukrán, ruszin, szerb, görög, német és roma művészek adtak elő látványos zenés-táncos műsort. A szlovák óvodásoktól kezdve a szemrevaló bolgár menyecskékig, a romantikus slágereket előadó talpig frakkban feszítő cigány kisfiúktól (rajkók) a német nemzetiségű komolyzenészekig igen színes csapatot és műsort láthattunk. A Kisebbségi kavalkádot Dr. Bácskai János Ferencváros polgármestere nyitotta meg, aki beszédében kiemelte, hogy Magyarország befogadó nemzet és ennek a jövőben is így kell lennie:   

„A Kisebbségi Kavalkád immár ötödszörre kerül megrendezésre. Régi bölcsesség, hogy a sokaság ereje a kisebbségekén múlik. Igazi többség csak a hagyományaikat ápoló kisebbségek alapján jöhet létre. István király intelmeiből tudjuk, hogy a magyar mindig befogadó nemzet volt. Tudtuk és tudjuk, hogy más népek kultúrája-szokásai csak gazdagítanak bennünket. Kicsiben ennek szellemében dolgozunk Ferencvárosban is, ahol 10 kisebbségi önkormányzat működik.  

Mivel a feleségem ukrán származású, körülbelül húsz éve járok nemzetiségi találkozókra és mindig nagy élményben volt részem.” 

A jó  hangulatú találkozót az 1994-ben alakult Tabán Szerb Folklórcentrum Egyesület néptánc előadása nyitotta meg, fiatal művészeik már a fél világot bejárták és gyönyörű népviseletbe öltöztek. Portugáliától-Macedóniáig közel 1000 helyen léptek fel.  

A szlovák kisebbségi önkormányzatot az Ozvena (Visszhang) Szlovák Asszonykórus képviselte, akinek karnagynője törött karral is végigvezényelte az előadást. Magyarországon eddig főként szlováklakta településeken léptek fel, gyakori vendégei az evangélikus és református templomoknak.

A bolgár néptáncosok fergeteges, pörgős és vidám népi táncválogatást mutattak be. A Jandra Néptáncegyüttest 1996-ban alapították bolgár fiatalok. Repertoárjukban Bulgária valamennyi régiójának táncai megtalálhatók és aktív résztvevői a hazai bolgár közéletnek. A Bolgár Állami Néptáncegyüttes volt koreográfusai készítették fel őket. 

A Szitkó  Family Band családi zenekar, tagjai 32 éve házasok és Bihar megyéből származnak. 20 éve adnak elő román népdalokat-emészthető stílusban és nosztalgikus bájjal. Magyarra fordított és román nyelvű dalokat is előadtak. A horvát önkormányzat a Tamburica tánccsoporttal, Kuzma Orsolya népdalénekes vezetésével lépett fel. A görög Ellinizmosz táncegyüttes több mint 20 éve működik és még az Egyesült Államokba is hívják őket. A német önkormányzat mesemondója és kürtcsoportja mellett fellépett a ruszin Kárpátia néptáncegyüttes is. Kuhár Bence a TV2 humorbajnokságának második helyezettje, aki rádiózik és stand-up-comedy műsoraival rendszeresen járja az országot. A Pannónia Kürtkvartett művészei az ország legismertebb szimfonikus zenekarainak tagjai és vadászdalokkal, operaművekkel készültek.  

A cigány kisebbség képviseletében rajkók, azaz kiskorú roma énekesek léptek fel-modern szerelmes slágereket énekelve. A négy-ötéves kissrácok mutáló, vékonyka hangon előadott dalai viharos sikert arattak, és nemcsak nagy számban megjelent rokonságuk körében.  

A műsoros délutánt falatozás zárta, mely során megkóstolhattuk, milyen az igazi gombás sztrapacska és a cigánykenyér.  

G. G.

Lehet e verset énekelni, József Attila vagy éppen Radnóti Miklós sorait dalolva előadni? És van, akit ez érdekel? Miközben éve óta halljuk, hogy a versek visszaszorultak, végük van mint a botnak, jön az IPad és az MP3-az FMK-ban három sokat látott muzsikus fergeteges vers klubbot hozott össze.

Fülbemászó, szinte meditatív dúdolgatást és térden való taktusverést előidéző dallamokat fabrikáltak a nagyok verseihez, egy hangszerekkel teli színpadon: akusztikus gitárok, koboz, buzuki, hegedű, furulyák, khena, kalimba, esőfa, udu, bongó, konga, darbuka. Mindet profi szinten tudják megszólaltatni, és még baromira élvezik is. 

Az FMK Szalonja péntek este megtelt zenével, verssel és elégedett, mosolygó emberekkel. Ritka látvány-főként válságban és főként a mindig morgó Magyarországon. A Strófa zeneterápiaként is használja énekelt verseit, nem utolsósorban azért, mert pszichiáter is van köztük.

"Én és Silling Tibi nagyon régóta zenélünk együtt, a Szélrózsa zenekarban kezdtük. A Strófa zenekart 2006-ban hoztuk létre, Kanadában Torontóban alakultunk meg, ahol énekelt verseimet adtuk elő. A 80-as években a versek megzenésítése még nagyon népszerű volt, elég a Kalákára, a Szélrózsára, vagy éppen a Szélkiáltóra gondolni. Már akkor szerettük a verseket, ahogy mindig is"-anekdótázgat egy kicsit Dara Vilmos. 

-Verseket olvasni ma nem „trendi”, divatos dolog. Honnan jött az érdeklődés?

-Annak idején, mikor még 2 éves volt a sorkatonaság, rengeteg szabadidőnk volt. Hogy eltöltsem, verseket kölcsönöztem ki a laktanya könyvtárából. Már akkor is előkerült a gitár és zenélgettünk barátaimmal. Egyszerre tanultam a gitározást és a verseket. Akkor még a -főként a KISZ-rendezvényei keretében- rengeteg fellépésünk volt, bejártuk az egész országot. A média ma elnyomja ezt a stílust, mert nem tipikus slágereket játszunk. Az az érzésem, hogy szándékosan butítják az embereket. Persze vannak értékőrző kivételek, mint a Duna TV, ahol szerepeltünk is. 

-Hogyan passzintják össze a verset és a zenét?

-Nagyon sok verset olvasok. Amelyekhez eszembe jut valami dallam, legépelem és félrerakom. Rengeteg versem van otthon összegyűjtve. A klasszikus Kalála-stílusban zenélünk, sok akusztikus hangszerrel és énekléssel. Hárman három szólamban éneklünk. Inkább a verset hagyjuk előtérbe kerülni. Ady Endre, József Attila, Radnóti Miklós és Kosztolányi Dezső mellett egyre több modern költőtől játszunk, Buda Ferenctől kezdve egészen Kányádi vagy Csoóri Sándorig.

-Hogyan kerültek az FMK-ba?

-Itt lakom a József Attila-lakótelepen, Tamás pedig a Gát utcában (József Attila szülőházától egy sarokra). Bejöttünk és beszéltünk a vezetőséggel, akik nagyon pozitívan álltak az ötlethez. Inkább a középkorosztályból kerülnek ki vendégeink, főként ismeretségek útján. A Facebook megkönnyítette a koncertek szervezését. 

-A mai világban van e még helye a versnek?

-Szerintem mindenképpen van jövőjük, vannak érzések, amelyeket csak verssel lehet kifejezni. Megdöbbentő, hogy rendhagyó irodalomóráink mekkora sikert aratnak a diákok között. Ha már két-három emberben otthagyjuk a versek szeretetének magját, van értelme a munkánknak.

Péntek este nem könnyű kicsalogatni az embereket, főként a város peremén. Mégis: szépen-lassan, de megtelik a terem és amúgy pestiesen elringatjuk magunkat. Szomorkás, szexi dallamokra, városi legendákra és egyszeri örök érzésekre.

Szilágyi Iván

Egy kis zenés ízelítő:

https://www.youtube.com/watch?v=LCT2HvzGwxw

https://www.youtube.com/watch?v=diNsCpETu-I

Közel száz éve, 1914-ben tömörültek egyesületbe a magyarországi bolgárok, akiknek egyházi és világi központja is Ferencvárosban van. Budapesten 1957-től saját Művelődési Házat működtetnek, kulturális-hagyományőrző egyesületük (MBE) pedig megkapta a Cirill és Metód Emlékérem I. fokozatát. A Magyarországi Bolgárok Egyesületének tagjai saját ifjúsági szervezetet, két tánccsoportot, nyugdíjasklubbot működtetnek, nemzeti jellegtességeket felvonultató éttermük is van. 

A Lurdy Házzal szemben működik hangulatos, szépen ápolt mesebeli kerttel körbevett ortodox templomuk, amelyben rendszeresen tartanak istentiszteleteket. Minden évben megrendezik hagyományos ünnepeiket, így Szőlőmetsző Trifon ünnepét, Bulgária felszabadulásának napját, a bolgár kultúra és a szláv írásbeliség napját és a Demeter-napot. 

Május 13-án este fergeteges mulatsággal és jellegzetes körtánccal elindították a Bolgár Táncházat a Ferencvárosi Művelődési Központban (FMK), ahol Gaidinger Pál muzsikussal bolgárokról és a zenéjükről beszélgettünk. A Rila zenekar tagjainak többsége magyar zenész, akik több mint húsz éve szerelmesedtek bele a bolgár kultúrába és művészetüket még a született bolgárok is elismerik. Koncertjeiken, táncházaikban a bolgár zenei anyag dominál, de szívesen játszanak más balkáni népek, így a makedónok és a görögök dallamaiból is: 

„Annak idején Magyarországon élő bolgárokkal kezdtünk el zenélni, tőlük tanultuk el a repertoárt és a stílust. Idővel ők visszaköltöztek Bulgáriába, mi pedig folytattuk tovább és elszegődtünk egy bolgár tánccsoport mellé.”

-Milyenek a bolgár emberek?

-Nagyon szimpatikusak és kedvesek, a XIX.században betelepült bolgárkertészek leszármazottjai. Kicsi, de összetartó közösség. Büszkék a hagyományaikra és nekik van nemzettudatuk. Zenéjük hasonlít, de különbözik is a balkáni zenétől, sokkal több benne az érzelem. Persze itt is megvannak a pörgős, mulatós számok. Érződik rajtuk a török-arab hatás is. A klarinét hangja miatt kicsit emlékeztet a klezmerre.

-Miből áll a repertoárjuk?

-Vannak olyan dalaink, amelyekre táncolni lehet és „Bolgárkert” című cédénkről is előadunk számokat. Többször jártunk már Bulgáriában és résztvehettünk legnagyobb, ötévente megrendezésre kerülő népzenei fesztiváljukon.

-Mennyire fogadták el Önöket, mint nem bolgár bolgárzenészeket?

-Az elején kicsit furcsán néztek. Úgy voltak ezzel, mint a négerek a jazzel: „Fehér ember nem ért a mi zenénkhez!”

Mára nyitottak a külföld felé, Amerikától-Olaszországig népszerű a bolgár zene és nemcsak a bolgárok között.

Kicsit egzotikus, törökös-arabos dallamok ezek. Szólóhangszereink modern stílust képviselnek: a harmonika és a klarinét. Mellettük van tradicionális, kétfenekű bolgár dobunk (pálca és bunkósbot) és tamburánk (pengetős hangszer) is.

G. G. 

A bolgár TOP10:

youtu.be/92iacxpUc3E

"Hiszünk a hagyományos családmodellben"

"A mai világban sajnos kiveszőben van a hagyományos családmodell. Néhány barátunkkal, főként családos kisgyermekes emberekkel azért szeretnénk tenni, hogy a család újra méltó és őt megillető helyre kerülhessen a társadalmon belül. Sok szervezet van, amelyek csak a gyerekekkel foglalkoznak. Mi az egész családnak szóló programokat és táborokat szervezünk, ahol együtt szórakozhatnak szülők és gyerekek. Az nem teljes és jó megoldás, hogy a gyereket a szülők leadják valahova és aztán elmennek"-mutatta be egyesületüket honlapunknak Dr. Fazekas Rita a Csupa Család Egyesület alapító tagja.

-Milyen programokat szerveznek?

-Minden hónapban tartunk valami eseményt köszönhetően a Ferencvárosi Művelődési Központnak és Varga Barbarának, akik termet biztosítanak összejöveteleinkhez. Tavasszal kirándulunk, júliusban pedig családos tábort szervezünk. Együtt készülünk a hagyományos ünnepekre, ősztől pedig előadókat, pszichológusokat fogunk hívni, akik csak a felnőtteknek, mint szülőknek, és mint házastársaknak szóló előadásokat fognak tartani. Legelső, tavaly téli programunkon otthonról hozott anyagokból adventi naptárat és asztaldíszeket készítettünk a gyerekekkel.

Ezenkívül – megnyerve a Fővárosi Környezetvédelmi Alap 2010. évi pályázatát – „Élmény és tevékenységközpontú környezetvédelmi szemléletformálás az óvodákban és az iskola alsó tagozatában” címmel az ovisoknak nagysikerű bábelőadást szerveztünk hulladék újrahasznosítás témakörben; a kisiskolásoknak pedig a fogyasztói szokásokról, energiatakarékosságról.

-Hogyan lehet a kicsiket "zölddé" tenni?

-Olyan prímer elveket próbáltunk átadni nekik, mint a "Ne szemetelj!" és a szelektív hulladékgyűjtés és energiatakarékosság.

-Milyen más programokat terveznek?

-A párkapcsolati konfliktusok megoldásáról nőknek és férfiaknak kurzusokat szeretnénk tartani.

-Hogy állnak a váláshoz?

-Vannak esetek, amikor muszáj, de mi alapvetően házasságpártiak vagyunk. Két értelmes ember, akik annak idején házasságra, tehát egyfajta szövetségre léptek, meg kell hogy tudják oldani a konfliktusaikat. Sokszor nem kapnak ehhez elég eszközt, tudást, bevált módszereket.

-Egyedülállók is bekapcsolódhatnak az egyesületbe?

-Persze, várjuk őket és lehet, hogy egyik programunkon még párra is fognak találni!

-Mi lesz nyári táboruk programja?

-Július 23-26 között tartjuk a Ceglédi Diáktáborban, amely közel van Budapesthez és jókat lehet kirándulni a környéken. Négynapos táborunkra sztárvendégek is jönnek: vasárnap Bartos Erika mesekönyv íróval és Farkasházy Rékával fogunk játszani, beszélgetni.

A tábor alatt szelíd, kedves verseny lesz a családok között, akik szórakoztató programokon pontokat fognak gyűjteni. Lesz még bográcsozás, esti mese, diafilm nézés, kisvonatozás, városnézés és felfedezzük a ceglédi tanösvényt is.

Felnőtteknek párkapcsolati kérdésekről pszichológus fog előadást tartani.

G. G.

Cigány szentmise boldogokkal

II. János Pál pápa boldoggá avatásának vasárnapján roma evangelizációs szentmisét tartottak a Gát utcai katolikus templomban. A borús idő és a délután 3 órai időpont sem szegte a résztvevők kedvét, Székely János püspökatya szervesében számos idősebb és fiatalabb roma és nem roma imádkozott együtt. A harcsabajszú, sokat látott öregemberektől a cigánygyerekekig minden korosztály jelen volt, korcsoportonként jól elkülönülve egymástól. 

A gitáros misén lovári nyelvű karizmatikus dalokat énekeltek és egy "Cigányok királynéja, Szűz Mária könyörögj érettünk!" feliratú posztót tettek ki.

Székely János püspök boldog Ceferio Gimelez Malla és boldog II. János Pál pápa élete között vont párhuzamot: mindkettőjüknek nehéz élete volt, hamar elvesztették édesanyjukat és mélyszegénységben nőttek fel. II. János Pál pápa fiatalkorában kőtörőként dolgozott, míg Boldog Ceferinonak kosarat kellett fonnia és koldulni küldték. A cigányok védőszentje igazi cigány és igazi keresztény volt, aki először népe hagyományai szerint házasodott meg, majd templomi esküvőt is tartottak. Szent Ferenc követője és mintaszerű férj volt, akihez nem cigányok is jártak tanácsot kérni. A spanyol polgárháború alatt  a kommunisták ölték meg, hitéért és kereszténység melletti kiállásáért.

Felszólalt Pintér Szabolcs minisztériumi koordinátor, Balog Zoltán államtitkár és református lelkész munkatársa, a Szent Ceferino Roma Lovagrend nagymestere. Az agilis és fiatal roma vezető Nógrád megyéből jött: "Gyerekkoromban gyakran hajkurásztam a ház körüli állatokat és megcsavartam a kiskutyánk fülét. Édesanyám mindig azzal állított le, hogy "Vigyázz, mert megbüntet az Isten!" Amikor elkezdtem hittanra járni, megismertem a szerető és oltalmazó Istent is, aki teljesen megváltoztatta az életemet.

Sok hibát követtem el, de Istennek hála új ember lettem. Ha Istenre bízzátok életeteket, minden vágyatokat teljesíteni fogja!"-győzködte hallgatóságát gyakorlati szempontból is Pintér Szabolcs.

Elmondta, hogy súlyos ellentéteket érzékel "magyarok" és cigányok között, holott szerinte két nagyon hasonló népről van szó: "Mindnyájan szeretünk hangosan beszélni és a vallásos családokban sok gyerek van. Egymásra vagyunk utalva. A határon túli magyar iskolákban például nem lenne elég diák a magyar ajkú romák nélkül." Megjegyezte, hogy 90' után Magyarországon fordították le először Lovári nyelvre a Bibliát és hazánkban alapították az első cigány nemzetiségi iskolát, majd romológiai tanszéket.

Az első cigány lovagrendet május elején Mátraverebélyen alapítják meg, mellette alapítvány és nonprofit kft is működik majd.

A Boldog Ceferino litánia:

http://www.ceferino.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=47:boldog-ceferino-litania&catid=36:imak&Itemid=51