A Ferencvárosi Művelődési Központ (FMK) és a Haller Camping közötti megállapodás eredményeképpen megújul az FMK előtti zöld terület. Modern formatervezésű stabil fa bútorokat, padokat és székeket helyeztek ki, új járdákat raktak le és a közeljövőben kicserélik a Művelődési Ház mellett működő piac pavilonjait is.

Hosszú évek óta folytak a tárgyalások, amelyeket most kompromisszumos megoldással sikerült lezárni és megszépül a helyiek körében népszerű őstermelői piac. Igényes zöld környezetével, árnyas fáival és növényzetével az FMK parkja mind hangulatos piaci vásárlásra, mind hétvégéi családi piknikekk megtartására kiválóan alkalmas:

Budapest és Ferencváros egyik legaktívabb (napközben mindig nyitvatartó temploma) nem mindennapi, lelkiségben és elményülésben gazdag húsvéti programsorozaton van túl.

Április 30-án, azaz II. János Pál pápa római boldoggá avatása előtt egy nappal, tanításokkal, szentmisével, fotótárlattal és imaesttel emlékeznek meg a népszerű pápáról:

Ferencváros legendás papja, Lajos atya idén sem tétlenkedik, a Szent Kereszt Plébánián látványos és meghitt ünnepségsorozattal köszöntik Húsvétot:

FRISS! Ma van nagyszombat, a csend napja. Az este pedig a feltámadt Krisztus dicsősége, ezt hirdeti a körmenet. Reggel 7-től szentségimádás a szentsír előtt. Vállaljunk minél többen egy-egy félórát. A szertartás este 7-kor kezdődik tűzszenteléssel. Majd az örömének, az allelujás mise és a körmenet következik. Erre kb. háromnegyed 9-kor kerül sor.

FONTOS! Ne feledkezzünk meg a mai, nagyszombati  Szent Sír őrzésről sem! Aki tud vállajon fél órát, ne hagyjuk magára Jézusunkat!

Tegnap, Nagypénteken Krisztus szenvedéséről emlékeztünk meg, végigmenvén Vele a Keresztúton a biztos halál és a biztos feltámadás felé.  Nagypéntek sajátos, feketebetűs ünnep. Lelki előkészület: azt dicsőítjük, aki elbukott. Mert a végén sokszor még egy sem maradhat... 

Húsvét nem mai, pénzszagú, sikerorientált ünnep. Nemcsak a győztesekről szól. 

A mai este az örömé és a feltámadt, visszatért Istené lesz:

http://www.szentkeresztplebania.hu/

"Szeretlek BKV!"

mottóval nyereményjátékot indítunk, közösen a Közlekedési Vállalattal:

A fenti beszólás a 6-os Ferenc körúti megállójában hangzott el, egy kiakadt Combino-vezető szájából bele a mikrofonba. Rejtvényünk tárgya: emberünk vajon min idegesítette fel magát? Mit és miért mutogat egy százas?

A megfejtők között értékes tárgynyereményeket sorsolunk ki:

1. Nyugger+ Kártya (örökbérlet ingyen szatyorcipeléssel és 7 db. vizes zsemlével/hét)

2. BKV kabalafigura, plüss, made in China ("Borz Úr, az Ellenőr")

3. Fradi himnuszok (absztinens UTE-drukkerek előadásában, Vitézy Renddel)

Szögezzük le: a Bukás című film és Bruno Ganz dermesztően hiteles Hitler-alakítása után nem lehet újat, jót és jól mondani a nácikról. A Bukás készítői túlléptek a "minden náci gonosz és örült, minden felszabadító hős volt" klisén. Árnyalt személyiségábrázolásokat láthattunk, függetlenül attól, hogy kiről volt szó. Meg is kapták érte a magukét...

Forgách András Léni vagy nem Léni című műve ellenben politikailag teljesen korrekt. Tegnapi bemutatóját akár TGM és Heller Ágnes is felkonferálhatta volna. Filozófikus mű. 

A Léni Riefenstahlról szóló történelmi darab nagy kihívás elé állít színészt és nézőt egyaránt. A két felvonásos, több mint kétórás monológ készítői már az első részben elmondanak és elmondatnak mindent, amit "Léniről" tudni érdemes: istenítette Hitlert, plátói szerelem fűzte hozzá, imádta a férfiakat és mindent megtett a támogatásukért. Jó befektető volt, agyilag és ágyilag, decsak rövidtávon. Élete nagyrészében kirekesztett lett náci pártfogói miatt.

Almási Éva, Pápai Erika és Marjai Virág élete különböző szakaszaiban mutatják be a jókezű, egyesek vélemények szerint zseniális botrányfilmest: fiatal agilis fruskaként, érett nőként és 100 éves matrónaként, aki épp akkor élt túl egy halálos repülőbalesetet.

A színészek alakítása és -stílszerűen- kitartása példaértékű. Ugyanolyan olimpiai hévvel és svunggal mutatják be Lénit, egyszer, kétszer, harmadszor... Egy ötletes és erős kezdés után a darab folyamatosan ismétli önmagát. Néhány kétségkívül érdekes, zaftos történelmi tényen és pletykán (Mick Jaggerrel és a zsidó Balázs Bélával is jóban volt a "náci" rendezőnő) túl újat és művészit nem mutat a darab. Eredeti ötletek, virtuóz párbeszédek előfordulnak, de rögtön elvesznek és bugyogva elsüllyednek a hosszúra nyúlt szótengerben. Egy nyilvánvalóan nem aktuálpolitikai felhangú Hitler-idézetből még azt is megtudhatjuk, hogy a nácik (is) csak eszköznek és megoldandó problémának tekintették az alkotmányt. Itt befejeződik az idézet és jöhet az aha-élmény: "Hát igen, új diktatúra épül!" 168 helyett 2 óra alatt.

Léni monológja inkább a Spektrumra való, szigorúan kétrészben-mint színpadra.

Léni csak ül és mesél. A nézők pedig kapkodják a levegőt és le-lehanyatló fejüket. A háborús bűnökkel vádolt művész kihallgatói néha leleplezik a nő hazugságait, önbecsapásait, de ennek ellenére is kitart igaza mellett: nem volt náci, de nagyra tartotta Hitlert. Ezt még a háború után sem hajlandó letagadni. Összefoglalva: hosszas kihallgatások, rövid és száraz ágyjelenetek és egy rendkívül leegyszerűsítő Hitler-alakítás (Szegezdi Róberttől), amelyből megtudhatjuk, hogy Adolf Hitler idióta, feminin és rángatózó idegbeteg volt.

Chaplin Diktátorának utánérzése, magyar hangon.

A színpadot sújtó tragédia akkor éli el csúcspontját, amikor "szinkronizálják" a diktátort és egy kirakati bábura vetítve Hitler magyarul kezd el ordítozni. Magyar hangja keservesen üvölt, már-már bereked, de az eredeti és sajnos tömegeken bevizsgált "Hitler-hatást" nem tudja hozni. Negró reklám.

A Léni vagy Léni címe sokat sejtetett, talán ez a legjobb a darabban. Maga az ötlet nem túl eredeti, de gondolatébresztő. Sokat ki lehetett volna hozni belőle. Az igazsághoz és a szórakozáshoz azonban nem kerülünk közelebb a kétórás idegtépő monológ után sem.

A darab írója és rendezője nem mer állást foglalni abban a kérdében, hogy vajon hihetünk e Léninek? Marad a csend, a csacsogás és a permanens szempillarebegtetés, amely Leni Riefenstahlt egy hataloméhes, buta kis kokkotként mutatja be. Aki nem tudott filmezni, fotózni és jól partner választani.

A Léni vagy nem Léni című darabot ajánljuk türelmes történészeknek, okosan bólogatni tudó bölcsészeknek és lelkes antifasisztáknak. 

Az Akarat diadalából a türelem próbája lesz.

Fotó: www.port.hu

A magyar értelmiség egyes köreiben nagy divat lett diktatúrát kiáltani-sopánkodni mindig és félni minden körülmények között. Jól fizetett hivatásos panaszkodók, közírók és esztéták dikta-túráztatják magukat és az országot. Miközben fogalmuk sincs: milyen is az igazi elnyomás... A Pinceszínházban megtudhattuk, bepillantva az egyik legnagyobb magyar hős, puritán "szupersztár": Mindszenty József hercegprímás életébe.

A Szeretlek Faustot közel negyed évszázada játsszák a magyar színházak (határainkon innen és túl), mégis könnyedén megtelt a nézőtér. Mindszenty fogalom, kiállása sokak számára példaértékű. Annak ellenére is, hogy nem mai értelemben vett hős, nem zselés hajú és agyú, kigyúrt, dekadens szupersztár volt. Pont az ellenkezője. Szálkás, kőkonzervatív, kifejezetten régi vágású főpap, aki még hitben és hazában gondolkozott. Akit a szó szoros értelmében "puhított" nyilas és kommunista csőcselék. Szálasi Ferenc és Péter Gábor egyaránt. Megtapasztalta, hogy milyen is az igazi elnyomás, mégsem tört meg és véletlenül sem rohangált külföldre hisztérikus rohamokban kitörve feljelentgetni saját hazáját.

A Pince a polgári színjátszás egyik legelismertebb hazai műhelye, amely gyakran foglalkozik a magyarság sorskérdéseivel. Márai színházához jól illik Pozsgai Zsolt darabja és annak elegáns merészsége. A Szeretlek Faustot Kiss József vitte színpadra, csodás megrázó lelki élményt nyújtva. A cselekmény 1944-ben Sopronkőhidán játszódik. A börtönben két „híres rab”, Mindszenty József és Jávor Pál. Két ellentétes személyiség, két különböző életszemlélet. A hitét megszállottan őrző Pap, és a változásra mindig kész Színész.

Lux Ádám Mindszenty József szerepében fényt hoz az egyébként sötétségbe burkolódzó színpadra, amelyen csak egy priccs árválkodik. A magány és a kétségbeesés jelzéseként. 

Jelmezek, effektek, művér nélkül is hitelesen jeleníti meg a szenvedő, de igaz embert-aki fél életét különböző diktatúrák börtöneiben töltötte. Lux Ádám nem idealizálja a katolikus főpapot, egy nagyon büszke, sőt kevély, de tisztességes és hajlíthatatlan egyéniséget mutat be. Néha megijed a saját szerepétől, kizökkken, majd kétszeres erővel tér vissza. Mélyfekete papi stólában szálegyenes tartással. Alatta ing, jágeralsó, amelyet összevéreznék a Mindszenty Józsefet ütlegelő kommunista, nyilas, majd újra kommunista keretlegények. Gumibot és piros festék a fehér posztón.

Kautzky Armand színészként legendás elődjét és kollégáját, Jávor Pált kelti életre, akit a fikcióban zsidó feleségének megszöktetése miatt Mindszenty-vel egy cellába zárnak. Amilyen fegyelmezett és arisztokratikusan hűvös Lux alakítása, olyan szenvedéllyel és maró iróniával mintázza meg Kautzky Armand Jávor Pált. Hatalmas kihívás színészként színészt alakítani. Kautzky nem majmolja, nem próbálja meg leutánozni Jávor Pál stílusát (úgysem menne), saját magát adja. A színész lét velejét, az Örök Komédiást, aki alapvetően ma is ugyanolyan, mint a 30-as években. Vagy majdnem. 

Külön ki kell emelni ifj Jászai László alakítását, ezét a böhömnagy szerethető magyar medvéét, aki olyan kemény és hálátlan szerepeket kap, mint Szálasi Ferenc vagy Péter Gábor gúnyája.

Jászai faarccal idézi meg a Gonoszt, néha kicsit túljátszva és elkomolytalanítva a bukott diktátorkácskat.

A legjobb Rákosi Mátyás szerepében, aki kezét dörzsölgetve behízelgő somolygással, majd primitív fenyegetésekkel próbálja rávenni a hercegprímást, hogy támogassa a zalaegerszegi választáson.

Mindenszenty nemet mond, ahogy elzárkózott a nyilasokkal való együttműködéstől is. Mégis lefasisztázták, azok a kommunisták, akik kisnyilasok ezreit "vették át" '45 után...   

A Szeretlek Faust nem jó kikapcsolódás. Tele van vérrel, szenvedéssel, kínzással, félbetört élettel. Nem egy könnyű, lötyögős és felszínes vígszínházi darab. Viszont annál aktuálisabb, hiszen hősökről és diktátorokról szól. Hősökről, akik napjainkban is vannak-bár egyre kevesebben. ...És diktátorokról, örült szélhámosokról, akik már akkor is gumibotokkal verették honfitársaikat. A demokrácia és a szocializmus nevében. Hüpp-hüpp.

A Pinceszínház egy estére börtönné és mentsvárrá vált. Mindszenty kínlódását és az elnyomó hatalom kísértéseit látva magukra ismerhettek a nézők: "Vajon én kibírtam, ellenálltam volna?" Jávor Pál a darab végén, Mindszenty József kiállását látva megtörik és az általa korábban lenézett "csuhás" védelmére kel. Testével védi a törékeny papot. Egy test és egy lélek lesz Papból és Színészből.

A színpad elsötétül, mindketten a földön. Taps és kétségbeesés a nézőtéren. Igen, sajnos ez is mi vagyunk. Voltunk. Reméljük nem leszünk!

Közeledik Húsvét. Krisztus már a Pusztában van. Csak rajtunk múlik, hogy egyedül hagyjuk e?

Ha elindulunk, készüljünk fel mindenre és menjünk Meseautóval. Talán úgy könnyebb lesz...