Közel száz éve, 1914-ben tömörültek egyesületbe a magyarországi bolgárok, akiknek egyházi és világi központja is Ferencvárosban van. Budapesten 1957-től saját Művelődési Házat működtetnek, kulturális-hagyományőrző egyesületük (MBE) pedig megkapta a Cirill és Metód Emlékérem I. fokozatát. A Magyarországi Bolgárok Egyesületének tagjai saját ifjúsági szervezetet, két tánccsoportot, nyugdíjasklubbot működtetnek, nemzeti jellegtességeket felvonultató éttermük is van.
A Lurdy Házzal szemben működik hangulatos, szépen ápolt mesebeli kerttel körbevett ortodox templomuk, amelyben rendszeresen tartanak istentiszteleteket. Minden évben megrendezik hagyományos ünnepeiket, így Szőlőmetsző Trifon ünnepét, Bulgária felszabadulásának napját, a bolgár kultúra és a szláv írásbeliség napját és a Demeter-napot.
Május 13-án este fergeteges mulatsággal és jellegzetes körtánccal elindították a Bolgár Táncházat a Ferencvárosi Művelődési Központban (FMK), ahol Gaidinger Pál muzsikussal bolgárokról és a zenéjükről beszélgettünk. A Rila zenekar tagjainak többsége magyar zenész, akik több mint húsz éve szerelmesedtek bele a bolgár kultúrába és művészetüket még a született bolgárok is elismerik. Koncertjeiken, táncházaikban a bolgár zenei anyag dominál, de szívesen játszanak más balkáni népek, így a makedónok és a görögök dallamaiból is:
„Annak idején Magyarországon élő bolgárokkal kezdtünk el zenélni, tőlük tanultuk el a repertoárt és a stílust. Idővel ők visszaköltöztek Bulgáriába, mi pedig folytattuk tovább és elszegődtünk egy bolgár tánccsoport mellé.”
-Milyenek a bolgár emberek?
-Nagyon szimpatikusak és kedvesek, a XIX.században betelepült bolgárkertészek leszármazottjai. Kicsi, de összetartó közösség. Büszkék a hagyományaikra és nekik van nemzettudatuk. Zenéjük hasonlít, de különbözik is a balkáni zenétől, sokkal több benne az érzelem. Persze itt is megvannak a pörgős, mulatós számok. Érződik rajtuk a török-arab hatás is. A klarinét hangja miatt kicsit emlékeztet a klezmerre.
-Miből áll a repertoárjuk?
-Vannak olyan dalaink, amelyekre táncolni lehet és „Bolgárkert” című cédénkről is előadunk számokat. Többször jártunk már Bulgáriában és résztvehettünk legnagyobb, ötévente megrendezésre kerülő népzenei fesztiváljukon.
-Mennyire fogadták el Önöket, mint nem bolgár bolgárzenészeket?
-Az elején kicsit furcsán néztek. Úgy voltak ezzel, mint a négerek a jazzel: „Fehér ember nem ért a mi zenénkhez!”
Mára nyitottak a külföld felé, Amerikától-Olaszországig népszerű a bolgár zene és nemcsak a bolgárok között.
Kicsit egzotikus, törökös-arabos dallamok ezek. Szólóhangszereink modern stílust képviselnek: a harmonika és a klarinét. Mellettük van tradicionális, kétfenekű bolgár dobunk (pálca és bunkósbot) és tamburánk (pengetős hangszer) is.
G. G.
A bolgár TOP10:
