Ritkán lehet egy helyen egy időben annyi nővért látni, mint szombat délelőtt a Ráday u. 36. előtt. Fekete-fehér uniformisba öltözött apácák és meghatottságtól szipogó volt tanítványaik fogadnak a Mária Intézet emléktáblájánál. Igen jó kapcsolataik lehetnek Fent, isteni időben ünneplünk. Se eső, se hőguta. 

Mindegyik idős hölgy komoly, büszke és elegáns-titokban azonban kislányosan, egymás fülébe súgva pletykálnak és anekdotázgatnak. Régi barátok, tanárok és tanítványok köszöntik egymást. Magyarok, németek, olaszok, csehek. Lechner M. Franciska 140 éve alapította meg a Mária Intézetet, amely a jeles évfordulóra a külső érdeklődők számára is megnyitotta kapuit.

Betekintést nyerhettünk a nővérek mindennapi életébe, rendházuk világába. Egyszerűen berendezett szobákba, tantermekbe, fényűzés nélküli kápolnájukba és szépen rendben tartott pihenő udvarukba, ahol munka után elüldögélhetnek egy kicsit:

Bácskai János Ferencváros polgármestere megkoszorúzta az Intézet falán lévő emléktáblát és további támogatásáról biztosította a tanító rend nővéreit: "Elődeinkhez hasonlóan, erőnkhöz mérten minden segítséget megadunk Önöknek és figyelemmel kísérjük sorsukat. A Viola utca 32-be való költözés mérföldkő volt a nővérek életében. Először még adódtak problémák, de aztán sikerült rendezni a környéket.

Ezúton is köszönöm áldozatos munkájukat!"

A megemlékezésen részt vett Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát, valamint a IX. kerület katolikus templomainak volt és jelenlegi vezetőinek egy része: Szeidel Péter, Müller György és Parádi Gyula atyák.

A volt növendékek nevében a Németországból érkezett Krisztina nővér emlékezett vissza: "Sok küzdelem és nehézség árán kiterjesztették a kongregáció szellemiségét magyar hazánkra is. Az első nővérek még egy szót sem tudtak magyarul és Bécsből érkeztek. Franciska anya szellemében tevékenykedtek, komoly szerzetesi életet élve."

A koszorúzást követő magyar, német és latin nyelvű hálaadó szentmisét a pannonhalmi főapát vezette. "Tudomásul kell vennünk, hogy a múlt nem fog megismétlődni. Nem lehet visszahozni. Visszarévedés és nosztalgiázás helyett a jelenre kell koncentrálnotok! Ma is sok a feladat, főként a szegények segítése!"-szólt a nővérekhez Várszegi Asztrik a tőle megszokott reális és realista stílusban. 

A kolostorban 1950-ig az Isteni Szeretet Leányai éltek és nevelték az ifjúságot, rövid ideig József Attilát is. 1948-ban államosították őket és betiltották tevékenységüket. 

Később a Miasszonyunkról elnevezett szegény iskolanővéreket telepítette ide a kommunista állam, akik a rendszerváltás körül kapták meg a teljes épületet. Kibővítették és modernizálták. 

Jelenleg 700 diák tanul itt és 40 nővér él a közösségben. "Ennyi idő után még mindig ide húz a szívünk"-mondja el sírással küszködve egy volt tanítvány, az idős hölgy az első elemitől kezdve a Mária Intézetben tanult.

Szilágyi Iván Péter

A nyári szünet sajnos nemcsak Bambi-lás és láblógatás. Egyre több szülőnek okoz gondot, hogy mit csináljanak gyerekeikkel a szünidő alatt? A szabi határos, a táborok többsége pedig messze van és drága. A ferencvárosi Molnár Ferenc Általános Iskola alternatív táboroztatási módot vezetett be idén.

"Nyaralj az iskolában!"-szól a válságkompatibilis szlogen. A program keretében a  Molnár Ferenc Általános Iskola udvarát, tornatermét és uszodáját felhasználva alakítottak ki nyári tábort. Jegyezzük meg: igen színvonalas és biztonságos szabadidős eszközökkel. 

A Ferencvárosi Önkormányzat támogatásának köszönhetően 8 kerületi iskola diákjai szinte ingyen (csak az ebédet kell fizetni, de azt sem mindenkinek) nyaralhatnak-saját iskolájukban. Utánajártunk, vajon a tanuláson kívül mit lehet csinálni  suliban?

A Molnár Ferenc Általános Iskolában Török Alfréd igazgató és a táborvezetés fogad, akik éppen Bácskai János polgármesternek és Formanek Gyula alpolgármesternek mutatják be a terepet. Körülöttünk apró, vízipuskás gyerekek kergetik egymást, mezítláb és látható harci kedvvel. Kíváncsian figyelik a kivonult öltönyös bácsikat. Egy másik ifi különítmény az úszómedencében éli ki magát, játékkal egybekötött úszásoktatáson.

"Korábban Kamaraerdőben volt a tábor, de minek olyan messze menni, ha minden megvan a suliban is...?"-teszi fel a költői kérdést Török Alfréd igazgató, akivel focipályát és feltúrbozott parkot nézünk.

Szentiné Malatinszky Zsuzsa táborvezető tanárnő büszkén mutatja meg az Ferencvárosi Önkormányzat által felújított udvarukat, amelyet az épület mögött gumírozott sportpálya egészít ki. "9 hétre előre terveztük meg a programokat, a végső döntést azonban a gyerekek véleményét kikérve hozzuk meg. Minden hétfőn összegyűlünk és megbeszéljük, hová menjenek?" Múlt héten például a Gellért-hegyen csúszdáztak, Kopaszi-gátat és "fővárosi állatokat" néztek. Szinte minden nap van kézműves és rajzszakkör, sportversenyek és ökumenikus hittan. A hitoktatás nagyon népszerű a szülők között, évközben a gyerekek 30-40 százaléka tanulja meséken keresztül a Bibliát. Tudnak még focizni és kosarazni, azonkívül mindent, amit egy jól felszerelt tornateremben lehet. A versenyeket nem életre-halálra, hanem játéknak fogják fel, és senkit sem érdekel: ki honnan jött. 

A szervezők ezt a hetet zöld-fehérre festették, Ferencváros nevezetességeivel ismerkednek meg. A kellemesen elviselhető melegben meglátogatták a Nemzeti Színházat, a Haller téri Szent Vince templomot, jónéhány köztéri szobrot, amelyeket délután agyagból meg is formázhattak.

Jövő héten birkozók jönnek, akik bemutatókat fognak tartani. A Karaván Alapítvány foglalkozásán, péntekenként egy profi színész vezetésével népszerű színművek jeleneteit adják elő. A gyerekek reggel hétkor gyülekeznek, megbeszélik a napi programot (felkínálnak nekik különböző lehetőségeket), majd következnek a délelőtti foglalkozások. Az ebéd után csendes pihenőt tartanak, délutánonként nagyon sokat kirándulnak. "A szülők kicsit meglepődtek, hogy az iskolában lesz a tábor, de ennek ellenére nagyon sokan jelentkeztek. Nem kell mindennap utazniuk a melegben-az így nyert időt pedig sporttal tölthetik."

Bár különböző iskolákból jöttek, a gyerekek alapvetően jól elvannak egymással. Reggeltől-estig elfoglalják őket, miközben táboroztatásuk az önkormányzat anyagi támogatásának köszönhetően a szülőknek nem jelent anyagi terhet.

Gémesi Gábor

Kultúrpezsgés elvarázsolt Bakáts térrel

„Kultúrpezsgés – Ferencvárosi nyár” címmel indította június elején ingyenes kulturális rendezvénysorozatát a Ferencvárosi Művelődési Központ (FMK). A Bakáts tértől egészen a Ferenc térig, új helyszínekkel és folyamatosan frissülő, kreatív és izgalmas programokkal találkozhatunk egész nyáron át. A rendezvénysorozat jellege és szellemisége több elemében is kapcsolódik a Ferencvárosi Önkormányzat mottójához: „Otthon, város, Ferencváros”.

A programsorozat eddigi tapasztalatairól és a várható látnivalókról Kirchkeszner Ágnes programigazgatóval beszélgettünk.

- Miként indult az idei programsorozat? Mennyiben más, mint az elmúlt évek ferencvárosi eseményei?

- A nyári „Kultúrpezsgés” programjai a Ferencvárosi Fesztivállal (FE-FE) kezdődtek, amely az elmúlt években is komoly hagyományokkal rendelkező esemény volt, ugyanakkor az idén tartalmában és jellegében is átalakult. Helyszíne ebben az évben is a Bakáts tér volt, ahogy az elmúlt években is gyakran, ugyanakkor az idei fesztivált, amelynek a fókuszába a zenei események kerültek, a közönség ingyen látogathatta, a teret pedig nem „barrikádoztuk el” kerítéssel és beépített nézőtérrel, hanem akár napozóágyakból is élvezhették a nyár esti muzsikát a fesztivál látogatói. A Pünkösdi hosszúhétvégén közel hatezren látogattak el a Bakáts térre a FE-FE koncertjeire. A vendégek napozóágyakon pihentek vagy az alkalmi nézőtéren ültek, sokan a színpad előtt táncoltak a Hot Jazz Band vagy a Muzsikás Együttes zenéjére. Nagyon vegyes volt a közönség, idősebbek és kisgyerekesek egyaránt résztvettek. A fesztivál közönsége nagyon jól vette az otthonosan berendezett szabadtéri környezetet, a pihenő- és találkozóhellyé alakított Bakáts teret. Az első néhány program tapasztalatai és sikerei visszaigazolták számunkra, hogy igény van a kötetlen és kulturált szabadtéri eseményekre. A FE-FE a csütörtöki felvezető látványosságokkal együtt az idén öt napig tartott, ugyanakkor a „Kultúrpezsgés” rendezvényei egész nyáron át zajlanak. Belső-Ferencváros szinte minden terén, főbb utcáin más-más program: zenei- és táncesemények, képzőművészeti és irodalmi programok, látványosságok: élőszobrok, artisták várják az érdeklődőket.

- Enni-inni lehetett?

- A környéken számos vendéglő és kávézó működik, bárki elhozhatta akár műanyag pohárban is az italát. Mi nem szabadtéri vendéglőt szerettünk volna kialakítani, hanem egy pihenő- és találkozóhelyet. A Bakáts térnek ugyanis van egy sajátos hangulata, „elvarázsolt hely”!

- A programok egyik fő helyszíneként a Bakáts teret említette. Jól értem, hogy a tér egész nyáron át pihenőhelyként fog működni?

Igen. A Bakáts teret a Ferencvárosi Önkormányzat támogatásával egész nyárra pihenőtérré, vonzó közösségi térré alakítottuk, ahova napközben reggel 9 és este 10 óra között padokkal és napozóágyakkal, játékokkal, időszakonként kis színpadi programokkal várjuk a látogatókat. Egész nap nyitva van „mozgókönyvtárunk”, le lehet ülni a napernyők alá olvasgatni, beszélgetni, zenét hallgatni vagy éppen internetezni. Az Önkormányzat ingyenes WIFI-elérhetőséget is kialakított a téren.

- Korábban voltak problémák a hangosítással, amely a környék lakóit gyakran zavarta. Idén hogy kezelték ezt a helyzetet?

- Közel húsz éve dolgozom kulturális területen és tudom, hogy komoly felelősség és gyakori konfliktusforrás, ha lakókörnyezet szomszédságában szervezünk koncerteket vagy más hangos eseményeket. Kollégáimmal együtt mind a programok összeállításában, a zenei műfajok kiválasztásában, mind pedig a technikai lebonyolításban fokozottan figyeltünk a környezeti szempontokra, és arra törekedtünk, hogy a lakók nyugalmát a lehető legkevésbé zavarjuk. Egyrészt a környék lakóit előre értesítettük a közelgő eseményekről, másrészt rendelkezésünkre álltak olyan hangtechnikai eszközök, amelyekkel a környékbeliek számára is elviselhetőbbé tudtuk tenni a műsort. Semmi negatív visszajelzéseket nem kaptunk, sokan kiálltak az erkélyeikre és úgy hallgatták a zenét, többen táncoltak is. Ezúton is köszönjük a türelmüket!

- Nyáron még milyen programok várhatóak?

- A csütörtök esti „Kultúrsétáink” este hat és kilenc óra között a Kálvin tértől indulnak a Ráday utcán át, majd júliusban kiegészülnek a helyszínek a Tompa utcával és a Ferenc térrel. A szabadterekre szervezett látni- és hallgatnivalók szervezésébe aktívan bevontuk a programba a környéken működő galériákat és kávéházakat is. A „ Csütörtöki kultúrsétának” 10-15 „megállója” lesz, egyfajta élménytúrán vehetnek részt az érdeklődők. Utcazenészekkel, cirkuszi látványosságokkal vagy éppen élőszobrokkal találkozhatnak, amelyek egyszer csak megmozdulnak. Felolvasósarkainkon a nézők is kezükbe vehetik a mikrofont és elmondhatják kedvenc verseiket. Szeretnénk, ha utcáink látogatóit és lakóit mindig valamilyen különleges élmény érné. A történések mellett fontos szempont, hogy figyeljünk fel arra is, hogy milyen szép egy-egy kapu, egy-egy épület, vagy akár séta közben kukkantsunk be a galériákba, a kávéházakba, az udvarokba. Érdemes.

„MIZU” címmel június végén japán-magyar képzőművészeti kiállítás nyílik, amelynek egyik részét a Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjteményben, míg a másik felét az A38-hajón tartjuk. A kiállítás tematikája a víz, így adta magát, hogy a közelben hömpölygő Duna köré épül a megnyitó menetrendje, amelynek során egy vízibusz fogja a látogatókat egyik helyszínről a másikra szállítani.

- Mivel várják a családosokat?

- Minden szerdán „Játszó-szerda” van, Ferencváros három nagy játszóterén: a Markusovszki téren, a Lenhossék-parkban és a József Attila-lakótelep nagyjátszóterén várjuk a játszótéri programsorozatra érkező családokat. A játszótéri „foglalatosságok” mellett gyerekszínházi és zenei események, interaktív bohóc és artista produkciók, kreatív foglalkozások színesítik majd a szerdai napokat.

- Néhány napja zajlott a Zene Ünnepe is.

- Idén először csatlakozott kiemelt helyszínként Ferencváros is a nemzetközi rendezvénysorozathoz. Így június 21-én görög és lengyel fellépőket, FRINGE-díjas fiatal tehetségeket, külföldi és magyar művészeket egyaránt meghívtunk a kerület több pontjára. A Nehru part a nemzetközi produkciók helyszíne, a Ráday utca az utcazenészek terepe, a Bakáts tér pedig a komolyzene tere volt ezen a napon. A zenei események ezzel még nem érnek véget a nyárra. Július végétől hat, főként komolyzenei koncertből álló nyár esti sorozatot indítunk a Kálvin téri református templom mögötti gyönyörűséges kertben.

- A helyi vállalkozásokkal és az önkormányzattal milyen az együttműködésük?

- Szinte minden érintettet megkerestünk és kikértük a véleményüket. Sokan örömmel bekapcsolódtak partnerként a programsorozatba. Csatlakoztak a Ráday utcai éttermek, kávéházak, a Ráday SOHO Egyesület, a könyvesboltok, galériák, iparművészeti üzletek.

A Ferencvárosi Önkormányzat nagyon sok mindenben segítette munkánkat, a rendezvénysorozat legfontosabb támogatója és a szervezés terén is aktív partnerünk. Szervesen együttdolgozunk az önkormányzat munkatársaival, személyesen Polgármester Úrtól is nagyon sok bíztatást és segítséget kaptunk.

További információk a Ferencvárosi Nyár programjairól:

http://www.fe-fe.hu/

http://fmkportal.hu

Gémesi Gábor

A hétvégén heves média és lakossági érdeklődés (valamint fényképezőgépeiket kattogtató japán turisták) kíséretében leemelték az Iparművészeti Múzeum életveszélyessé vált kilátótornyát, amelyet jelenleg a Múzeum udvarán őriznek. A sajtó képviselői ma tekinthették meg a napok alatt helyi látványossággá, városi legendává vált "lanternát", amelyet a közeli Angyal István-parkban fognak elhelyezni.

A többtonnás, impozánsan az ég felé meredő építmény külseje jó állapotban van. Kivéve a csúcsát, amely láthatóan leeshetett valamikor.    

Formanek Gyula a Ferencvárosi Önkormányzat alpolgármestere elmondta, hogy terveik szerint az Angyal István parkban helyezik el a tornyot. Előtte azonban restaurálják és ötletpályázatot írnak ki:

"Olyan környezetet szeretnénk kialakítani köré, amely illik a lanterna külalakjához. Neves zsűrit fogunk felkérni a látványtervek elbírálására. Ferencváros a köztéri kilátótoronnyal új portálhoz, turisztikai kapuhoz jutna."  

Eredeti állapotában szeretnék megőrizni a műemléket. Az Angyal István park frekventált helyen, a Ferenc körúti metróállomásnál, a Corvin-sétánnyal szemben található.

Remélik, hogy az Iparművészeti Múzeum 11,5 méter magas tornya a londoni Picadilly Circus szobrának mintájára budapesti találkozási pont és turisztikai látványosság lesz. Már nevet is adtak a sajátos köztéri meeting pointnak: "Lanterna"

Az 1956-ban is megsérült toronyrészlet egy '56-os szabadságharcosról elnevezett emlékparkba kerül majd. Kiderült, hogy az 1956-os sérüléséket Kádár-apánk idejében egyszerűen "kibetonoztatták", mintegy 6 méter hosszú 16 centiméteres vasbetont zsaluztak bele a műemlékbe. Holott Zsolnay-termékkel elvileg tilos ilyet tenni.

Amikor le kellett bontani, távirányítós készülékkel vágták körbe a tornyot-miközben daru és zsalu tartotta a többtonnás szerkezetet. Vasárnap akkora szél volt, hogy este nyolckor felfüggesztették a munkálatokat. A lanterna maradékát nem tudták leemelni, később kisebb darabokban szeretnék majd lebontani. 

Nem kis pech, hogy most hétvégén is szeles idő és lehűlés várható, ezért csak hétköznap tudnák megoldani az "építészeti hadműveletet". Minél inkább egyben szeretnék lehozni az elemeket, a későbbi restaurálás megkönnyítése miatt. Az építési törmeléket és a kerámiadarabokat bezsákozták, beszámozták és szigorúan őrzik.

Az Iparművészeti Múzeum nem marad "fedetlenül", a lanterna helyére egy az eredetivel megegyező másolatot készítenek. A jó állapotban lévő épületkerámiákat részben visszahelyezik, a törött cserépdarabokra ékszertervezői pályázatot írtak ki, illetve nyilvános árverésen értékesítették őket.

A számozott és Zsolnay-bélyegzővel ellátott cserepeket először a Múzeumok Éjszakáján lehet megvásárolni, körülbelül 8 ezer forint/darabáron. Érdemes időben érkezni, mivel Takács Imre az Iparművészeti Múzeum főigazgatója szerint a kerámiaritkaságok fél óra alatt el fognak kelni. A főigazgató elmondta, hogy az épület katasztrofális állapotban van és éppen ezért üdvözlik, hogy a múzeumot végre elkezdték rekonstruálni: "Az ország egyik legjelentősebb építészeti műemlékét és a benne kiállított kulturális örökséget végre ország-világ elé tárhatjuk." A hatalmas kilátótorony a világ legnagyobb kerámiaépítménye, amelynek leomlása tömegkatasztrófához vezetett volna.

A tetőről származó töredékes Zsolnay-kerámiák felhasználására iparművészeti pályázatot írtak ki, amelyre körülbelül 100 ékszerterv érkezett.

A "ferencvárosi példát", azaz a leamortizálódott műemlékek kreatív felhasználását remélhetően más -középületeiket és szobraikat sokszor lepukkanni és elenyészni hagyó- kerületek és városok is átveszik majd. 

 Megújul a ferencvárosi média

Új nevet és stúdiót kapott a ferencvárosi televízió. A 9.tv új szerkesztőjével Mánfai Tamással eddigi életéről, referenciáról és arról beszélgettünk: ki/mi marad és megy a régi televízióból?

„Vállalkozásunk keretében a reklámfilmektől a videóklippekig és az online tévézésig, az audiovizuális kommunikáció számos területén kipróbáltam már magamat„-nyilatkozta honlapunknak Mánfai Tamás szerkesztő, aki szabadidejében szombat esténként rádióműsort vezet és zenét szerez. Multimédia cégével 10 éve forgat és ad kommunikációs tanácsokat: „Elektronikus zenével is foglalkozom, billentyűsként játszom. Dalaimat külföldön is műsorra tűzik. Az Fm 88,1 Radio Face-n hazánkban még ismeretlen külföldi számokat mutatok be, mixműsorokat szerkesztek. Gyakran járok nemzetközi zenei konferenciánkra:

„Ma már nem városokban, hagyományos értelemben vett nemzetekben élünk, hanem szubkultúrákban, amelyeket összeköt az internet. Televíziós műsorainkat éppen ezért letölthetővé szeretnénk tenni, így nemcsak a kerületeik, hanem külföldi nézők és potenciális befektetők is nyomon követhetik majd őket. El fogjuk vinni Ferencváros jó hírét a nagyvilágba.”

Saját zenei klippjeit is Tamás készíti, emellett a Hangfoglalás TV-nek is szokott forgatni, valamint cikkeket írni a Hangfoglalás Magaziba. Írott, újságban megjelenő verziójuk is van: „Mindig is szerettem egyszerre több módon, más-más csatornákon keresztül kommunikálni.

A Ferencvárosi média teljesen meg fog újulni, a helyi honlapok, az újság és a televízió egyaránt. A fejlesztések az FMK falain belül centralizálódnak.”

-Hogy látja Ferencváros helyzetét?

-Folyamatosan fejlődik a kerület, amelynek kulturális arcát szeretnénk kihangsúlyozni. Ferencváros számomra és sokak számára kult hely, a „kultúra kerülete”.

-Miben lesz más a televízió?

-Az egyoldalú közlés helyett minél többször kikérjük a nézők véleményét, élő beszélgetős műsorokat tervezünk. A média alakulása és tendenciái azt mutatják, hogy az interaktív tézése a jövő.

-Szép elvek, de mit tesznek konkrétan a megvalósításukért?

-Már elkészítettük a 9.tv Facebook oldalát, ahol szabadon lehet kommentelni műsorainkat. Nagyon népszerűek polgármester úrral való beszélgetéseink, telefonon lehet kérdezni tőle. Szeretnénk gyakoribbá tenni őket, mintegy „élő televíziós fogadóóraként”.

-Aki a neten keresztül szeretné nézni a tévét, hová kattintson?

-Facebook oldalunkra és a YouTube-ra folyamatosan töltjük fel az anyagokat. Hamarosan elindul egy nagyobb kerületi információs portál, amelyen szintén rajta leszünk.

-Mekkora a tévé nézettsége?

-A struktúraváltás miatt volt egy kis szünet, nem tudok pontos adatokat mondani. Szeptembertől jó néhány újítást tervezünk: kereskedelmi jellegű szórakoztató műsorokat, és kerületünk egyik jelképének: a Fradi belső életét bemutató anyagokat. Szeretnénk a Corvinus Egyetemmel és a Ráday utcai szórakozóhelyekkel is kooperálni, hírt adni a nagyobb bulikról és előadásokról.

Hosszútávon alternatívát szeretnénk biztosítani a nézőknek, hírműsoraink például körülbelül akkor lesznek, amikor az országos televíziók híradói. Lehet csinálni olcsón és ötletesen jó minőségű dolgokat. Az eddigi stáb, Olívia és Hagyma nagy rutinnal, helyismerettel rendelkeznek és a jövőben is számítunk rájuk.

Heti portréműsorunk következő vendége Galla Miklós lesz.

Sz Iván

"43 éve árusítok a Haller-piacon, ahová először a nagymamámmal jöttünk ki. Azóta sokat változott a piac, és a közönség is"-kezd bele történetébe a Haller-piac egyik legrégebbi árusa, Fercsik Gábor bácsi. Szépszál, ősz üstökű daliás magyar ember. Csintalan mosolyú "szépkorú", aki "piaci napokon" hajnali negyed négykor kel. Hévízgyörkről jár be. 

Esőben, hóban, fagyban, mindig kijön. Szeret időben érkezni és nyugodtan, komótosan kipakolni.  

"A piac előtti este sokszor csak éjfél után kerülök ágyba, mert én olyan vagyok, hogy még este összekészítek mindent"-teszi hozzá hátát kihúzva és mi minden további nélkül hiszünk neki. Régóta nyugdíjas, épphogy kijönnek nullszaldóra, mégis csinálják: "Megbeszéltük az asszonnyal, hogy csak akkor hagyjuk abba, ha veszteséges lesz. Szerencsére nem az. Meg hát mit csinálnék én a piac nélkül...?"-teszi fel magának a költői kérdést az öreg mezőgazda, aki egyenest a háza mellől hozza fel a termést. Újkrumplik, almák és szalonák sorakoznak katonás rendben előtte. Örül, hogy megújult a piac, szerették a régit is, de már nagyon szakadt, szegényes volt: "Most szép új standok vannak, amelyekben jobb árusítani."

-Milyen volt a régi Haller?

-40-50 méterre működött az FMK-tól, ahol most állunk. Nagyobb volt a forgalom, szinte tömegesen jöttek az emberek. Hentes és ruhások is árusítottak. Hozzá kell tenni: nem volt annyira kulturált hely, mint ez a mostani piac. 

Amikor megszüntették a piacot és áthelyeztek bennünket, nagyon lecsökkent a forgalom. Mostanában újra, szívesebben jönnek a vásárlók. 

-Miért kellett annak idején megszüntetni a piacot?

-Azt mondták, hogy modernizálni fogják és fedett csarnokot kapunk. Ehhez képest vagy négy évig kihasználatlanul állt a telek, egy hatalmas lyukkal a közepén. Félbemaradtak a földmunkák.

-Miket árul a piacon?

-Csak saját termelésű zöldségféléket és a tyúkjaink tojásait. Mindig a hetit. 

Hála Istennek megmaradtak a régi vásárlóim. A 91 éves Zsófi nénit például innen ismerem, a lánya is kijár. Nagyon fontos, hogy csak a legjobb és a legfrissebb termékeket szabad kihozni. Különben legközelebb nem jön a vásárló.

A szezonális termékekből fogy a legtöbb, például a borsóból és a burgonyából. Emellett, ha disznóvágás van, hozunk húst és füstölt árukat is.

-Mennyire keresik a magyar termékeket?

-Nagyon sokat számít. Sokan csak azért jönnek ide, mert tudják: mi a sajátunkból adunk. Ha valamire szükségünk van, csak helyiektől, háztól vásárolunk.

A feleségem benne van a község népdalkörében, legutóbb Egerben léptek fel! (Büszke férj-mosoly.) Ma csak azért nem jött ki, mert éppen a ruháját varrja.

-Milyen a kapcsolatuk a többi árussal?

-Hárman vagyunk helyből, a régi "járásból". Itt áll a Marika mellettem, barátok, szinte rokonok vagyunk és mindig segít, ha kell.

A mellékelt fotón látható termékek, "bio bőségszaru" nem illusztrációk, vagy képzeletünk szüleményei. Nem is valamelyik multi, külföldi kézben lévő áruházlánc termékbemutatóján lettek kiállítva. A gyümölcs nem a Tescóban nő. 

Újra megnyílt a Haller-piac friss, ropogós és egészséges magyar zöldségekkel-gyümölcsökkel. Pirospozsgás arcú, mosolygós, bőbeszédű kofákkal és kedélyes őstermelőkkel.

Amikor annak idején Ferencváros egyik szimbólumát, a Haller Piacot megszüntették-sok piacszerető, kispénzű ember sírta vissza. Évekig jártak vissza és keresték megszokott árusaikat, standjaikat. Nemcsak akciós áraik, hanem a hely sajátos hangulata miatt is. 

Az emblematikus piac megszüntetésének konkrét és valós okait mindmáig nem tudjuk, legfeljebb sejteni. Mikor az illetékesek becsukták-új, szép és modern elárusítóhelyet ígértek helyette. Azonban csak új házak, egy VIP-lakópark nőtt ki a földből-nem kifejezetten kispénzű ferencvárosiaknak. Ilyen a magyar narancs, pontosabban citrom. Őstermelők helyett élelmes beruházókkal.

Dr. Bácskai János már önkormányzati képviselőként és FIDESZ-frakcióvezetőként is tiltakozott a Haller Piac megszüntetése ellen. Mindhiába. Ellenzéki képviselőként a kerület különböző csomópontjain, közterein szociális vásárokat szervezett, ahol termelők és fogyasztók közvetlen kapcsolatba kerülhettek. Budai Gyulával együtt Ferencvárosban nyitották meg az első szociális boltot, amely magyar termékeket kínált elérhető áron.

Dr. Bácskai János ferencvárosi polgármesterré választása után szinte rögtön hozzálátott a piac rendbetételéhez, amely programjának sarkalatos része volt. Együttműködésben a Ferencvárosi Művelődési Házzal (FMK) és a szomszédos kempinggel teljesen megújították, "felturbózták" a hajdan oly népszerű piacot. 

A régi szakadt, lepukkant és rogyadozó bódék helyett új és elegáns pavilonokat szereltek fel. Felújították a parkot és a járdalapokat is. Vásárlás után kulturált környezetben le lehet ülni egy kicsit pihegni, beszélgetni, kitárgyalni a hetet.

A megújult Haller-piacot Dr. Bácskai János Ferencváros polgármestere adta át vásárlóknak és kereskedőknek. Megjelentek Formanek Gyula alpolgármester, Kállay Gáborné, Illyés Miklós, Martos Dániel és Kandolka László önkormányzati képviselők.

Kőrösi Zoltán, az FMK igazgatójának rövid köszöntője után Bácskai János polgármester elmondta, hogy a Haller piac mindig is a környék szerves része volt. Amikor a politikus Ferencvárosba került, körülbelül 40 őstermelő hozta ide portékáit. "Az 50-es években édesanyámmal Szabadszállásról hoztuk a tömött kacsákat és libákat, amelyek mindig elkeltek. Ez a hely már akkor is agora, közösségi tér volt, ahol megbeszélhettük az élet dolgait. Az itteni uborkát nyugodtan lehet fogyasztani, mert a többi zöldéséggel-gyümölccsel egyetemben környékbeli településeken, magyar földben termesztik.

Két ciklussal ezelőtt több mint 600 aláírást gyűjtöttünk össze, hogy az önkormányzat ne zárja be a piacot. Ennyi évnek kellett eltelnie és a polgári erőknek többségbe kerülniük, hogy visszaadhassuk Önöknek a Haller Piacot.

Az ember az, amit megeszik. A Haller-piacon egészséges és friss termékeket vásárolhatunk, válogathatunk belőlük.

Lehet alkudni is, aminél kevés izgalmasabb dolog van."

Dr. Bácskai János köszönetet mondott a piac újraindításáért képviselőtársainak és az FMK vezetőinek. 

A Haller-piac jelenleg pénteken és szombat délelőtt üzemel. Kőrösi Zoltán az FMK igazgatója hozzátette, hogy szeretnék a hét minden napján működtetni az elárusító helyeket és minél több hazai árusnak lehetőséget adni.

A rendezvény végén kóstolót adtak a piacon kapható friss termékekből, többek között paradicsomból, almából és idei egresből.

Immár nyolcadik alkalommal rendezte meg a Ferencvárosi Önkormányzat Családi Egészségügyi és Sportnapját. Az idei rendezvénysorozat központi témája a sport volt és a szeszélyes időjárás ellenére is többszázan jöttek el.

Az immár hagyományossá vált "Ferencvárosi Sport és Egészség Rajzverseny" díjátadójával kezdődtek a programok, amelyek háziasszonya Törőcsik Judit külsős önkormányzati bizottsági tag, pedagógus volt: "Nyolcadik éve szervezzük ezt a napot, fel szeretnénk hívni a figyelmet az egészséges életmódra és örömeire. Aki sportol, hosszabb ideig és jobb kondícióban, hangulatban él." 

A rajverseny díjait Formanek gyula alpolgármester és Illyés Miklós képviselő, bizottsági elnök adták át. 

"Mai rohanú világunkban az egészség különösen fontos. Veszélyezteti a mozgásszegény életforma és az egészségtelen táplálkozás, amelyek sajnos kortünetek.

A legveszélyeztettebbek a gyermekeink, akik közül sokan chips-et, szénsavas üdítőket fogyasztanak, a gyorséttermek és a számítógépek rabjai. Rajzpályázatunk során ezt a problémát dolgozták fel a fiatalok, akik 5 korosztályban 350 rajzot küldtek be.

Külön köszönet a zsűri tagjainak, a felkészítő pedagógusoknak és a szülőknek, akik ösztönözték gyermekeiket!"

A díjátadót ingyenes szűrővizsgálatok és edzések-többek között salsa, jóga és a napjainkban oly divatos divatos zumba követte. Meg szeretnék ismertetni az érdeklődőkkel a különböző sportokat, hogy később "rájuk szokjanak". Az FMK számos sportfoglalkozásnak ad helyet, edzőik aktívan résztvettek a rendezvény lebonyolításában.

A rajzverseny díjazottjai és nyertesei között számos roma, szláv és kínai gyerkőc volt.

Liu Cseng nagyon picike és nagyon mosolygós, de már általános iskolába jár és anyukájával jött el a díjátadóra. Szülei Sanghaiból telepedtek át, ő már Magyarországon született és kiválóan beszéli anyanyelvünket. Kedves, mosolygós, szerethető gyerek, aki sok magyar társánál jólneveltebb és udvariasabb: "A Molnár Ferenc Általános Iskola 3. osztályába járok és tollaslabdát rajzoltam."

-Máskor is szoktál rajzolni, vagycsak most, a versenyre?

-Szeretek rajzolni, őzikét nyulakat, ilyesmiket.

-Mi szeretnél lenni?

-Divattervező, ruhákat is szeretek rajzolni.    

-Hogy érzitek magatokat Magyarországon?

-Jól érezzük magunkat, a szüleim boltot vezetnek.

Illyes Miklóst a körzet önkormányzati képviselőjét (Fidesz-KDNP) gyakran látni a Haller utca környékén, ahogy választókerületét járja: "Nagyon fontos, hogy a képviselőtestület egyhangúan támogatta az Egészség és Sportnapot. Ahogy látom, nagyon sokan eljöttek. Pedig ma van a gyereknap és a Hősök Napja is. Számos választómmal találkoztam már, de jöttek a lakótelepről és Belső-Ferencvárosból is.

-Hogy látja a körzetében élő családok helyzetét, érződik a válság?

-Sajnos érződik. Fontosak az ilyen rendezvények, mert kirántják az embereket a hétkönapokból. Kint a kempingben dübörög a foci, az udvaron szól a zene és az FMK tornatermeit is kihasználják. A sátrakban életvezetési tanácsokat adnak, bent pedig természetgyógyászokkal találkoztam. 

-Itt van mellettünk a piac, most is árusítanak. A környékén történtek bizonyos változások. Mi ezeknek a lényege?

-Ha nem is eredeti formájában és nagyságában, de modern piacot sikerült építenünk.

A piac egyben agora is, ahol az emberek találkozhatnak, beszélgethetnek, leülhetnek a kényelmes padokra.

Fontos, hogy nem EU-s termékeket, hanem őstermelők portékáit árulják. Nagyon jó, hogy ismét működik a Haller Piac és ezért köszönet az FMK új vezetésének!

Gémesi Gábor