A magyarajkú ukrán kulturális élet egyik nagysága, Olesandr Sasha Gembik festmény és grafikakiállítását nyitották meg a Ferencvárosi Művelődési Központban. Az alkamazott és világlátott grafikus 1949-ben született Ukrajnában és a Fjodrov Nyomdászati Főiskolán végzett.

Cikkünkhöz csatolt képei is mutatják, hogy milyen sokoldalú művészi egyéniséggel van dolgunk. "Sasha" műveinek témavilága a kissé keresztapás feelingű lófejtől kezdve kedves ortodox temploma hagymakupolájáig igen tág spektrumot ölel fel. Tárlatán elvétve még tűzbehozó, buja pezsgésű női aktokkal is találkozhatunk.

Különösen népszerűek realista állatábrazolásai, amelyek a fajok közötti PC-kiegyensúlyozottság jegyében egyaránt bemutatnak Rottweiler kutyát és csíkos cicamamát. Termékeny élete során plakátokat, szórólapokat, fotókat és könyvillusztrációkat egyaránt készített-sajátmaga és a közönség nagy örömére. Kiállított már Ukrajnában, Németországban és az amerikai Bostonban.

Népszerűek pár perc alatt felvitt, de mégis találó karikatúrái.  

Az FMK vezetősége nevében Martini Katalin (képünkön a művésszel) köszöntötte a főként az ukrán művész népes rokonságából álló vendégsereget, akik a létező és dermesztő hideg ellenére is permanens nyüzsgéssel töltötték meg a Haller utcai művelődési központ első emeletét: "Nagyon örülök, hogy mi adhatunk helyt e kiállításnak!"-mondta Martini Katalin. 

Laluk György grafikus és festőművész a szakma részéről köszöntötte az ukrán vendég alkotásait: "Szívesen vállaltam a felkérést, mivel rájöttem, hogy Sashával régi ismerősök vagyunk. Találkoztunk már a Balaton-parton és a cserszegtomaji alkotótáborban. Hihetetlen gazdag és sokszínű tevékenységet folytató művész. Számos különböző technikával dolgozik és ez is közös bennünk! Kiváló rajzkészség jellemzi, finom kis tollrajzain a görög mitológia alakjait eleveníti fel. Kísérletezgető, minden új módszer iránt nyitott művész. 

Első képe, amit megláttam, a Hévizi-tavat ábrázolta. Mindkettőnknek két hazánk van, Ferencváros és Hévíz-Keszthely. Nagyszerű portrérajzoló és karikaturista.

Bibliai sorozatának letisztult formáiban megjelenik az ukrán táj."

Olesandr "Sasha" Gembik kiállítását a szervezők -nem véletlenül- az Ukrán Kultúra Napjára időzítették, ezáltal is tisztelegve legendás, vad s regényes szomszédaink kulturális hagyományai előtt.

Sasha a mindig mosolygó, k-európai kópé archetípusa, aki csak néhány szót tud magyarul, azokat azonban kiváló érzékkel használja. Hasonlóan képeihez, az ukrán művész is igen szerethető figura, aki ha nem lenne, ki kéne találni.

Ha jót akarnak, ne hagyják ki képeit!

A kiállítás megtekinthető 2011. márcis 20-ig az FMK Folyosó Gallériájában 8-20 óráig. 

Zala Tibor Munkácsy Mihály-díjas grafikus és festőművész életművéből nyílt kiállítás a Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjteményben.

Zala Tibor gyermekkora jelentős részét és korai diákéveit Ferencvárosban töltötte, a Telepy utcai polgári iskolába járt.

Összes tanulmányait a kerületben végezte. Többek között az Iparművészeti Egyetemet is, amely akkoriban még a Kinizsi utcában működött. 1935-1944 között a Goldberger Textilgyár, majd a Magyar Pamutipar Rt. textilrajzolója. Textilminta könyvei a tárlaton is megtekinthetőek, számos eddig még nem látott rajz és akvarell mellett.

1964-től 1980-ig a Török Pál utcai Képző és Iparművészeti Szakközépiskola igazgatójaként dolgozott. Művészpedagógusként jelentős szerepe volt a középszintű művészeti oktatás modernizálásában. Napjainkhoz hasonlóan a festőknek akkoriban is szüksége volt egy "rendes", tehát állandó megélhetést biztosító munkahelyre. Zala Tibor emellett imádott tanítani. Munkahelyén, lakásában és a Tihanyi-félszigeten egyaránt alkotott. Rengeteget olvasott, egészen addig, ameddig meg nem romlott látása.

Szabadidejében lelkes és megrögzött horgász volt, erről tanúskodnak kerámiából készült "halas tálai":

Sokoldalú művész volt, aki a plakáttervezés és a képgrafika mellett könyv- és gobelintervezéssel, illusztrálással, kerámiával, sőt érmészettel is foglalkozott. Reklám, politikai és filmplakátokat egyaránt festett, többek között a "Bambi" című rajzfilmhez. Moulin Rouge-t népszerűsítő plakátjával országos hírnévre tett szert. 

Közel 400 plakátot tervezett. Kislánya gumi Bambiját használta fel a népszerű őzike modelljeként. Politikai propagandacélokat szolgáló plakátjait a Helytörténeti Gyűjteményben nem állították ki. A korszak többi festőjéhez, alkotójához hasonlóan csak felső utasítás, kényszer hatására készített ilyen jellegű képeket.

Nagyméretű, világos szerkesztésű litográfiái és szitanyomatai élénk színhatásaik révén nemegyszer festményekre emlékeztetnek. Rézkarcai finom ívűek, szürrealisztikus hangvételűek. Zala Judittól, a festő lányától és a kiállítás kezdeményezőjétől megtudom, hogy édesapja állandóan rajzolt, mindig nála volt ceruzája és jegyzetfüzete. Éjjel-nappal alkotott, pauszpapírra és szalvétára egyaránt.

Zimbabwetól Újdelhiig, a Műcsarnoktól az Ernst Múzeumig számos nívós kiállítóhelyen jelentek meg művei. A kommunista rendszer utazási korlátozásai miatt legtöbb nyugati kiállításának megnyitóján személyesen nem vehetett részt, művei azonban bejárták a világot: "Akkoriban a művek mentek, nem a művészek. A rendszer urai nem merték kiengedni őket, mert féltek, hogy disszidálnának.

Indiai kiállításának darabjait például úgy lefóliázták, hogy azzal tönkretették őket"-teszi hozzá kesernyés mosollyal Zala Judit.

Megható finomságú és nagy szeretetről tanúskodik grafikája, amelyen alvó kislányát örökítette meg. Zala Judit csak édesapja hagyatékát rendezgetve, utólag szerzett tudomást a képről.

Gönczi Ambrus a Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény vezetője elmondta, hogy minden kerületünkhöz kötődő tárlatot és művészt szeretettek látnak. Egyaránt helytadnak a nagy elődök és a kortárs fiatal magyar festők, képzőművészek munkáinak.

Február 25-én 16 órától vetítik a Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjteményben az emlékfilmet, amelyben pályatársak, barátok és növendékek beszélnek Zala Tiborról.

Cím: 1092 Budapest Ráday u. 18. (Bejárat az Erkel u. 15. felől)  

Bővebben a Helytörténeti Gyűjteményről, kiállításaikról és nyitvatartásukról:

http://www.museum.hu/museum/index_hu.php?ID=953 

Hatalmas, már-már állatias nyögések és tapintható tejszerű sötétség fogad a Krumplirózsa premierjén. Lassan felgyúlnak a fények és egy new york-i pincérnő, Frankie (Györgyi Anna) hálószobájában találjuk magukat. Igencsak pikáns dolgok közepette: új pasijával éppen most vannak túl első együttlétükön. Johnny (Gáspár Sándor) szakács és mellette Shakespeare-rajongó. Ugyanabban az étteremben dolgoznak, hat hétig tartott az ágyba vezető út.

Két teljesen más karakter, egy hatalmas franciaágyban, egy hippi festő volt lakásában.  A Krumplirózsa első (és talán utolsó?) közös éjszakájukat mutatja be, amely kezdetben csak a szexről szól, később azonban párkapcsolati fejlődéstörténetté alakul. Fájdalmas látlelet egy elmagányosodott világról, ahol férfi és nő magukba zárkóznak és félnek szeretni. Szeretkezni, élvezni, aztán lelépni könnyebb.

A Krumplirózsa hatalmas kihívás és nemcsak azért, mert a (forgató)könyvből 1991-ben sikeres film készült Al Pacino és Michelle Pfeiffer főszereplésével. Golden Globe és BAFTA-díjesővel.

A darabbal kapcsolatban tehát nagyok az elvárások és a Györgyi-Gáspár páros hatalmas meglepetést okozott. Azt eddig is tudtuk, hogy nagyszerű színészek, de a Pinceszínház új premierjén bebizonyították, hogy amerikai kollégáikkal is felveszik a versenyt. Dermesztő hitelességgel és beleéléssel keltik életre a két magányos, középkorú, világtól elvadult, de mégis szeretetre éhes embert. 

Gáspár Sándor és Györgyi Anna nem először játszanak együtt, elég csak Koltai Róbert csodálatos, megható „Világszámára” vagy Szőke András "Zsigulijára" gondolni. Mindketten erős karakterek, magukhoz vonzzák a nézők figyelmét. A Krumplirózsa első percétől kezdve egymásra vannak hangolódva, nem pusztán játszanak, újraélik és -értelmezik szerepüket. A modern szerelmet és a magánytól való félelmet. 

Ebben a darabban, kamaradrámában minden rajtuk múlik. A kétszereplős love story egyetlen helyszínen, egy kislakás még kisebb hálószobájában és konyhájában játszódik. Itt esik egymásnak minden értelemben, távolodik el, majd közeledik Johnny és Frankie. Frappáns, szórakoztató és vitriolos párbeszédekkel, hatalmas veszekedésekkel és érzéki összebújásokkal. Minden szerelem története egy éjszakába és 60 percnyi spontán színművészetbe tömörítve.

Meczner János tapasztalt rendező, aki a „Rómeó és Júliától” kezdve az „Elveszett paradicsomig”, és a „Tótékig” számos darabban és műfajban bizonyított már. A Krumplirózsa nehéz darab-főként a mai szenzáció- és akcióéhes világban. Ahol minden a látvány.

Terence McNally műve egyetlen helyszínen játszódik, vizuális effektek és hangcsodák nélkül.

Meczner János gyönyörűséges profizmussal és eredetiséggel varázsolja elénk az örök kérdéseket felszínre modern szerelmi drámát.

Rövid, tömör, de mégis szórakoztató és fordulatos történetmesélessel felvázolva Johnny és Frankie szerelmét. Gáspár Sándor főz, hagymát vág, a nézőteret rántotta illat tölti el. Györgyi Anna fasírtos szendvicseket csinál és TV paprikával dobálja utált-imádott szeretőjét. Sikít és csacsog.

Erőltetett és didaktikus pszichologizálás helyett bátor természetességgel és egyszerű szavakkal beszélnek szerelmi problémáikról, amelyek nekünk nézőknek is ismerősek lehetnek.

A színpad egy hálószoba, amelyet Götz Béla díszlettervező lampionokkal, foszforeszkáló festményekkel és színes villanykörtékkel népesített be. Ha nem említenék, akkor is tudjuk, itt egy hippi, egy igazi művészember lakott. Soho élőben, a Ráday utcában. Érdekes és találó párhuzam!  

A Krumplirózsa kettőse, szerelmi útkeresése napjainkban is aktuális és elképesztően hiteles. Fiataloknak és idősebbeknek egyaránt. Györgyi Anna és Gáspár Sándor új értelmet adnak a szerelemnek. Amikor Anna meztelenül átlibben a színpadon vagy antik kecsességgel tejet önt a fasírtos szendvicshez, sugárzik belőle a nőiesség. Nyelve felvágva, szíve összetörve. Gyönyörűen játszik és adja magát.

Gáspár Sándor szőrös izmos ős-férfi, derekára lepedőt köt, lerogyik nője elé és elbűvölten nézegeti annak "papagályát". Majd udvarol, a pincérnő testén kívül annak lelkébe is szeretne behatolni. Hatalmas beleéléssel és szövegekkel hódít. Kisnagy-gyerek. 

Előjönnek a közös vonások, a gyermekkori emlékek, két ember egyéni sorsa és sorstragédiája. Vajon egymásra tudnak, mernek találni? Lehet a sok fájdalomból és sértettségből szerelem? 

Korunkban van még helye és értelme az érzelmeknek, vagycsak a szex számít? 

Ennél többet és bátrabban nem lehet mondani a szerelemről. 

Cikkünkben és az alábbiakban Puskel Zsolt képei láthatók az elődásról:

http://pinceszinhaz.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=250&Itemid=1

Ásványbörze az FMK-ban

„15 évesen (23 éve) kezdtem gyűjteni az ásványokat, a Siófoki Ásványmúzeumban tett látogatásom keltette fel az érdeklődésemet a téma iránt”-Nyilatkozta lapunknak Mondik Csaba, az FMK február 20-ai ásványbörzéjének egyik rendszeres kiállítója.

-Mivel készül a Ferencvárosi Művelődési Központ ásványbörzéjére?

-Ásványokból/féldrágakövekből készült csiszolatokkal, marokkövekkel, ékszerekkel, natúr ásványokkal, ősmaradványokkal a világ különböző részeiről. A kereslet folyamatosan változik, az újdonságok és ritkaságok hamar felkeltik a vásárlók érdeklődését, emellett az utóbbi időben a gyógyhatással rendelkező ásványok iránt nőtt meg a kereslet.

-Kik és miért vásárolnak ásványokat?

-A gyűjtők szeretik gyarapítani mindig egy-egy újdonsággal/ritkasággal gyűjteményeiket, a természetgyógyászok és hasonló "gyógyítók", valamint a hölgyek érdeklődése folyamatos az ékszerek iránt. Az urak inkább a fossziliák/ősmaradványok felé tekingetnek. Vásárlóim zömében a keresőképes középosztály tagjai, főként 25-50 éves kor között.

-Milyen különlegességet fog kiállítani?

-125 millió éves vízachát, amelyben szabad szemmel is látható a benne található  kristályvíz (mozgatásra).

-Mi volt az eddigi legdrágább ásvány, amellyel kapcsolatba került? 

-2, 5 méter nagyságú brazíliai ametiszt geóda, ára 4500 euró volt. 140 millió éves afrikai T-Rex fog, 600 euró. 2,5 kg-os termésarany Arizonából, 28000 eurós árban. (Ezeket külföldi kiállításokon láttam).

-Magyarországon milyen ásványok találhatók meg és vannak e még lelőhelyek, tartalékok?

-Hazánk ásványokban viszonylag szegény ország, sajnos bányáink bezártak, így kevés újdonság kerül elő. Természetesen minden évben 1-2 megszállott gyűjtő talál nemzetközi szinten is különleges ásványt, bár gyakran a mm-es tartományban.

Ősmaradványok terén sokkal gazdagabb országunk, ezekből az eocén korú ( 65-40 millió év) ősmaradványokat emelném ki.

Kiss Norbert az FMK Ásványbörzéjének rendszeres kiállítója: "16 éves korom óta foglalkozom ásványokkal, megtetszettek egy akkori kiállításon. A Ferencvárosi Művelődési Központban (FMK) hazai és sajátgyűjtésű, valamint külföldi ásványokat és saját csiszolású ausztrál nemesopálokat mutatok be.

Szerintem az Erdélyből származó ásványok iránt nagyobb  a kereslet. Vásárolni főként a gyerekes szülők szoktak, a komoly gyűjtők érdeklődnek a komolyabb darabok iránt. Nekem sok erdélyi ásványom van, ezenkívül ausztrál nemesopálokkal is foglalkozom.

Eddigi legdrágább ásványom 4 darab briliáns volt."

Szilágyi Iván

"Házasságon innen és túl"-merész és mesés címválasztás. Kicsit talán sablonos, agyoncsócsált. "A kulturált válás" című amerikai alapmű megjelenése óta nem tudnak újat mondani nekem. A házasság árucikk lett, portéka, példányszámnövelő címlapsztori. 

Lehet még eredetit, frisset és velőtrázót mondani róla? Válasz a Cosmóban és a ValóVilágban. Vájtfülűbbeknek és sznoboknak Csernus Imre és Pál Feri atya legújabb könyveiben.  Házasodni jó, beszélni és írni róla pedig megéri.

A címről az Üveghegy juthat az eszünkbe, és persze a népmesék állandó stábja: sárkányok, rémek, kigyúrt és szálkás királyfik, meg egyéb szerzetek. A rém persze nemcsak állat lehet, nincsenek különös megkülönböztető jegyei. Van köztük nő, asszony, lány, férfi, pasi és szerető is. Undorító kisszerű alakok, az igazság elől való menekülés nagymesterei. Róluk szól a Nemzeti Színház Háy János novelláiból összeállított estje. Mindenkinek ajánlom, aki bírja és szereti az önkritikát.

Háy János vidéki gyerek, aki még ennyi év múltán is rácsodálkozik Budapest hídjaira, a nagy luxusautókra, a mobiltelefonos-fuxos tarkopasz fejekre, egyéjszakás nőcskéikre, a budai hegyoldal 24 karátos zsírostokájú parasztjaira, a pesti est kifejezéstelen, álszent és közönséges arcaira.  

A Nemzeti Színházban Rátóti Zoltán adja elő Háy János sajátos természetrajzát. Előadásmódja laza, spontán, hol szórakoztató, hol könnyfakasztóan őszinte. Nem "Művész Úr" ő, csak a Zoli. Ripacskodás helyett egyszerűen dumálgat. Legszívesebben meglapogatnánk és fizetnénk neki még egy Jägert. Könnyeden, emészthetően filozofálgat, költői magasságokban vagy bevizsgált parasztként szitkozódva. 

A nézőtér mintha egy nagy fekete sörözővé alakulna át, ahol mindenki elsírthatja a maga privát bánatát. Másfélórás mementó a régi lelkizős kimérésekért. Háy Magyarországáról, amelynek Vámosmikola a fővárosa és amelyben nics remény boldognak lenni. Legalábbis hosszútávon. 

Háy János a maga finom, outsider értelmiségi módján most is kioszt mindenkit, és nem kíméli magát sem. Minden során, történetén átüt a személyesség. Szenvedve anekdótázik. 

Jól ismeri a nőket. Külön-külön és együtt is, blokkosítva. Novelláinak stílusa, kifakadásai és már-már hétköznapivá koptatott anyázásai az író legjobb drámáit idézik. Dugóban, a Margit körúton hallani ilyen Pulitzer-díjas beszólásokat. Háy nem érzeleg, saját magát adja. A Janit. Tudják, aki megmondja, a mi művészünk. A nagy falu hangja. 

Aki figyel és leírja, hogy milyen bunkók és hazugok tudnak lenni az emberek. Olyan humanoidokról ír, akik valamikor szerették egymást és becsülték sajátmagukat. Aztán mégsem bírták tovább. Szóval rólunk. Csalókról és megcsaltakról, kisszerű és nagyképű budapesti békaemberekről.

Rátóti Zoltán autentikusan, Háy János stílusát életre keltve, a nagy krónikások rebegő-hebegő lelkesedésével és a mások életében, hibáiban kéjesen pancsikoló társadalomkritikusok tettetett egykedvűségével ontja magából a sztorikat. Visszafogottsága, faarca hatalmas elfojtott érzelmeket hoz fel-nézőben és színészben egyaránt.  

A Kaszás Attila-terem színpadán nincs díszlet, csak egy bárszék és egy árva agyonhasznált bögre. Felüdítő minimalizmus. A lényeg a képzeletünkre van bízva. Rátóti kortyol, mesél, hallgat, közben Budapestről láthatunk légifelvételeket. Föntről, az űrből. Háy János számára Budapest még mindig idegen övezet. Megtűrt ellenség, jobb mint a vidék, decsak annál!

Fojtogató, felkavaró, kőrealista gondolatzuhatagot ereszt ránk a mai párkapcsolatokról. Hősök helyett hétköznapi figurákkal és hazugságokkal. Nem mesél, egyszerűen leírja, amit lát. És mi ordítunk és nyerítünk, a felismerés fájdalmától és abszurditásától. 

Szeretkezésekkel és halállal, kiyukasztott óvszerrel, szeplős fogantatással, fiatal lányokat hajkurászó kapanokkal rémisztget. Tökéletes házasságokkal, amelyeket csak az különböztet meg a Pokoltól, hogy az ördög nem hord hajhálót, nem ken magára szemránckrémet és nem hazudja nagy befolyásos embernek magát.

Szép darab és nagyon mai. Magukra fognak ismerni. Brutális szívküldi, arzénnal és könnyekkel átitatva. Feltétlenül vigyenek magukkal zsebkendőt és szenteltvizet is.

Ír táncház indult az FMK-ban

Zenekari kísérettel ír táncház indult a Ferencvárosi Művelődési Központban (FMK), ahol szombatonként jófajta dallamos ír zenére lehet ropni a kelták ősi táncait. Zimborán Gábor sokoldalú ember, főállásban –mivel a tanításból nehéz lenne megélni- régészként dolgozik Szentendre és Pest megye ősi emlékeit, leleteit kutatja. Nemsokára itt a tavasz, már alig várja az ásatásokat. 11 éve kezdett el táncolni, ma már tanítja a szteptáncot.

Munka után irány az Elnök utcában lévő Blackbird tánciskola, ahol a többszörös aranyérmes versenytáncos tanárként dolgozik. Emellett több ír zenekar alapítója és tagja, valamint a Comhaltas Ceoltoíri Éireann ír népzenei szövetség magyarországi csoportjának alelnöke. A nemzetközi hírű sztepptáncossal rendhagyó pályaválasztásáról és arról beszélgettünk, hogy milyen is egy ír táncház?

„Középiskolás koromban szerettem bele az ír és a skót népzenébe, amelyek történelmi okokból hasonlóak. Azon kevesek közé tartozom, akik nem Michael Flatley „Riverdance” showműsorai után kezdtek el érdeklődni az ír sztepp iránt.

Az ír tánc 2000 környékén lett nagy divat Magyarországon és Európában. Azóta külön szubkultúra szerveződött köré és rengeteg –főként fiatal- rajongója van. 

A Blackbird Tánciskola 2005-ben alakult, különlegességünk, hogy mi szigorúan az ír oktatási rendszer szerint tanítunk. Táncosainkat és nevezéseinket az Ír Táncszövetség is elfogadja, rendszeresen résztveszünk nemzetközi táncversenyeken. 

-Melyek az ír versenytánc sajátosságai?

-Ez nem egy egyszerű tánc, amelyet néhány hónap alatt el lehet sajátítani. Írországban évekig tarthat a kezdőszintű koreográfiák elsajátítása, rengeteg gyakorlással. Minden óra előtt bemelegítünk és nyújtunk, mivel a versenytánc komoly fizikai megterheléssel. Komolyan igénybe veszi az ízületeket. Az ír szteptánc szólótánc, a mi tanfolyamainkhoz tehát nem kell párt találni.

-Az ír szteptánc a férfiak vagy a nők között a népszerű?

-100 évvel ezelőtt valóban férfias időtöltésnek számított, napjainkra azonban a nemek aránya megváltozott. Más táncstílusokhoz hasonlóan ezen a területen is a nők dominálnak, a táncosok körülbelül 90 százaléka hölgy. Ebben egyes vélemények szerint a -férfiak között nem túl népszerű- skótszoknyának is szerepe lehetett. Egy ideig ugyanis az ír sztepptáncosok is „kiltet” hordtak.

Az angol elnyomás miatt sokáig az ír táncok is feledésbe merültek, a XIX. században „felülről” megpróbálták divatba hozni őket, de ez csak részben sikerült. Érdekes tény, hogy Európában a felnőttebbek körében népszerűbbek, mint Írországban, ahol főként a hagyománytisztelő családokban taníttatják gyermekeiket. Nagyon korán kezdik, mikor Michael Flatley 11 évesen jelentkezett egy tánckörbe, már túlkorosnak számított.

-Rendszeresen fellépnek az FMK-ban, miből áll műsoruk?

-A Ferencvárosi Művelődési Központtal a Kék Bab zenekaron keresztül kerültünk kapcsolatba, koncertjeiken ír sztepptáncosok is fellépnek. Táncházukon nem a keményebb és fárasztóbb sztepptáncokat, hanem egyszerűbb ír néptáncokat tanítunk. Kötetlenül.

Mivel kinőttük tánciskolánkat, rendszeres félévi vizsgaelőadásainkat is az FMK nagytermében szeretnénk tartani. Tavasszal, április 2-án Ír Napot szeretnénk tartani, tánctanítással, nyelvtanítással, koncertekkel és gyermekprogramokkal. Eredeti ír étel- és italkülönlegességekkel és közös „körbeülős” énekléssel, zenéléssel. Mindenki elhozhatja a gitárját, kedvenc dallamait. Érdemes nyomon követni az FMK programajánlóját!

-Mikor vannak táncházaik és igényelnek e előképzettséget?

-Mindenkit szeretettel várunk, nincsenek életkori megkötések és különösebb tánctudás sem szükséges hozzájuk. Rendezvényeink elején kedvcsinálóként a Kék Bab zenekar muzsikál, majd ír szteptáncosok tartanak rövid bemutatót. Könnyen elsajátítható körtáncokat és sortáncokat tanítunk, amelyek 5-10 perc alatt elsajátíthatóak.

Nem tudunk kifogyni a táncokból, nagyon hangulatosak estjeink. Közösségi élményt szeretnénk nyújtani.

Az ír nép kulturális és szabadságkeresésben megnyilvánuló öröksége elévülhetetlen. Sokat tanulhatunk tőlük, táncról és hazafiasságról, nemzeti összetartásról egyaránt.

További információ a Táncházak időpontjáról:

http://blackbirddance.hu/kapcsolat

(A fotók a Blackbird honlapjáról valók.) 

Átadták a Közterület-Felügyelet Ferenc tér 4. szám alatti irodáját, amelyet a Ferencvárosi Önkormányzat segítségével modernizáltak. Dr. Bácskai János Ferencváros polgármestere, Varga József alpolgármester, Dr. Lóczi Zsolt rendőrezredes, a Közterület-Felügyelet vezetői és munkatársai, valamint Sebők Endre a Feszofe vezetője adta át a központot. 

A Berzenczey utca és a Ferenc tár sarkán lévő kétszintes ingatlant a Feszofe rekordidő, mindössze két hét alatt újította fel. A legmodernebb technikai elvárások szerint, kényelmes és elegáns irodát létrehozva. 

A Közterület-Felügyelet a közeljövőben éjjel-nappal működő ingyenes zöld számot indít, ahová várják a lakosság véleményét, javaslatait és szabálytalanságokra vonatkozó bejelentéseit. 

Dr. Bácskai János polgármester köszöntőjében elmondta: "A Közterület-Felügyelet számos olyan feladatot vett át, amelyek eddig nem kaptak elég figyelmet. 

Munkatársaik többek között parkőrzéssel, valamint parkolási és közterület-használati szabálytalanságokkal foglalkoznak. Mivel megnövekedtek feladataik, a közterület-felügyelők számát 42 főre növeljük. 

Az új munkatársak felvételénél fontos szempont volt, hogy ferencvárosiak legyenek. 70 százalékuk ezért kerületi lakos. A kerületi rendőrkapitánysággal szorosan együttműködve látják el feladataikat. 

Külön köszönjük a FESZOFE segítségét, hogy ilyen gyorsan rendelkezésünkre bocsátották és ilyen szépen felújították irodájukat."

Dr. Lóczi Zsolt Ferencváros rendőrkapitánya köszöntötte a közterület-felügyelet új munkatársait és üdvözölte az önkormányzat aktívabb szerepvállalást célzó terveit: "Örülök, hogy az önkormányzat vezetői elkötelezettek közterületeink fenntartásában és aktívan szeretnék segíteni munkánkat. A közös munka koordinálásáról és szervézéséről rendszeresen egyeztetünk. Tapasztalataim szerint az utóbbi időben jelentősen nőtt a közterület-felügyelők munkájának hatékonysága."

Dr. Bácskai János Ferencváros polgármestere honlapunknak elmondta, hogy a lakossági visszajelzések alapján nemrég problématérképet készítettek Ferencvárosról. A polgárok kimagasló mértékben a közbiztonságot tartják a kerület legégetőbb problémájának. 

Az önkormányzat ezért a jövőben kiemelt figyelmet fordít a közbiztonság megerősítésére. A tömbrehabilitáción kívül eső területekről sem fognak megfeledkezni. "Rendszeresen kikérjük az emberek véleményét. Beszélgetéseink során a legtöbben a közbiztonság javítását kérték. Az eddigi rendszer nem volt eléggé hatékony. Ezért 12 főről 42 főre növeltük a létszámot, külön figyelve arra, hogy új munkatársaink többsége ferencvárosi lakos legyen. Ezáltál új munkalehetőségeket tudtunk teremteni a kerületeiknek"-nyilatkozta lapunknak Dr. Bácskai János polgármester, aki hozzátette:

"A Közterület-Felügyelet és a kerületi rendőrkapitányság közösen működtetik a térfigyelő kamerákat, a közterület-felügyelők őrzik parkjaink tisztaságát és rendjét. Továbbra is várjuk a lakosság észrevételeit, mert ezek alapján küldjük ki a felügyelőket és szigorítjuk az ellenőrzést a problematikus részeken."

-A közterületeinket megrongálók és a felelőtlen, mindent összepiszkító kutyatartók mire számíthatnak? Szigorodni fog az ellenőrzés és a bírságolás? 

-Természetesen, ezért növeltük több mint háromszorosára a közterület-felügyelők számát. Ha szükséges, további létszámbővítés is elképzelhető. Szigorúan fognak fellépni, és ha kell, bírságolni.

Közterületeink tisztaságáért egyébként a Feszofe felelős, amely szorosan és eredményesen működik együtt a Közterület-Felügyelettel."

A Közterület-Felügyelet Ferenc téri irodája a kerület szívében helyezkedik el. A tervek szerint 42 közterület-felügyelő két műszakban, reggeltől egészen éjszakáig járja majd a kerületet. 

"Ferencváros parkjait -minden ezzel kapcsolatos pletykával és rémhírrel szemben- továbbra is őriztetni fogjuk"-szögezte le Dr. Bácskai János. 

Külön csoport foglalkozik a kerékbilincsekkel és a szabálytalanul parkoló autók elszállításával. Nem kizárólag férfimunka ez, női felügyelőket is alkalmaznak.

A Közterület-Felügyelet egyik munkatársától megtudom: ahol intenzívebben ellenőrzik a parkolást, onnan hamar "elszoknak" a szabálytalanul a parkoló vezetők. Legutóbb például a Csarnok téren regulázták meg a sokszor kaotikusan parkoló autósokat. Azóta fellélegzett a környék. 

Jó tudni, hogy a bírság összege a szabálytalanság észlelése óta eltelt idővel párhuzamosan növekszik. Ha még a kerékbilincselés, tehát intézkedés közben egyenlítjük ki a bírságot, sokkal olcsóbban úszhatjuk meg, mint akkor, amikor már elszállították a gépkocsit. A legtöbb kerékbilincset Belső-Ferencvárosban és a Lechner Ödön fasoron szerelték fel eddig.

A közhiedelemmel ellentétben a közterület-felügyelők nemcsak kerékbilincsekkel foglalkoznak: ők őrzik parkjainkat, fékezik meg a kukákat és egyéb eszközöket felrúgó és felgyújtó vandálokat, de felléphetnek kisebb KRESZ-szabálysértések és illegális közterületi árusítások ellen is. Párosával járják a kerületet, mivel vita esetén csak egymásra számíthatnak. A lakosság sajnos sokszor a szabálytalanul árusítók oldalára áll és intézkedés esetén őket védelmezik. Mindez tanulságos és ellentmondásos, hiszen -a másik oldalról- a közvélemény teljesen jogosan a rend helyreállítását és fenntartását követeli. Ehhez pedig tetszik vagy nem, közterület-felügyelők is kellenek.  

A Közterület-Felügyelet új kerületi központjában modern technikai eszközök felhasználásával és munkatársaik segítségével az eddigieknél hatékonyabban szeretnék fenntartani közterületeink rendjét.

Folytatódik a tömbrehabilitáció

Középső-Ferencvárosban, a Tűzoltó utca 66. szám alatt nemrég korhű stílusban felújított társasházat adott át Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes és Dr. Bácskai János Ferencváros polgármestere. Az 1857-ben épült kalandos sorsú ház megújítása 452 napig tartott, a munkálatok költségeit 70 százalékban a Fővárosi Rehabilitációs Keretből fedezték.

A három emeletes épület mellett eredetileg földszintes kocsiszín és istállók voltak, a belső udvart körbe zárva. Komfortos lakást nem alakítottak ki az épületben, csak szintenként 1-1 félkomfortos ingatlant. Miután az istállókból és az eredetileg boltnak tervezett földszinti utcai helyiségek egyrészéből lakások lettek, a lakásszám a felújítás előtt 30 db volt. Többségük egyszobás ingatlan, az építkezés célja éppen ezért nagyobb és komfortosabb lakások létrehozása volt.

A Tűzoltó utca 66. homlokzata építészetileg értékes, a függőfolyosó díszes kovácsoltvas korlátja pedig az egyik legszebb a kerületben. A felújítás során  összesen 25 db lakást alakítottak ki (1 db 1 szobás, 21 db 2, 1 db 3 és 2 db 4 szobás lakás), amelyek összesített alapterülete 1284 m2 -ről  1750 m2 -re nőtt. Az átlagos lakás alapterület 42,8 m2 volt, most 69,99 m2. A nagyobb otthonok alkalmasak családalapításra, ifjú házasoknak és idősebb házaspároknak egyaránt. A modern üvegezett aknájú lift és a felújított, biztonságos, megerősített lépcsőház az idősebb emberek életét is megkönnyíti.

Eredeti stílusát és építészeti jellegzetességeit tiszteletben tartva sikerült korszerűsíteni az ingatlant, új gépészeti és elektromos vezetékekkel, modern nyílászárókkal és padlóburkolatokkal, fűtéskorszerűsítéssel (a fűtés és a melegvízellátás kombi-cirkó készülékekkel történik), a kapualj díszeinek és a lépcsőház gyönyörű korlátjának teljes megújításával, illetve cseréjével.

A valamikori töredezett betonozású, macskákkal teli udvar helyén kert lett. Benne hársfa, virágzó  cserjék, fű, pihenő padok, kertvilágítás. A közös területeket, függőfolyosókat stílusban illeszkedő világítótestekkel szerelték fel.

A ház régi-új lakói sokkal kényelmesebb és emberhez méltó körülmények közé költözhettek vissza. Századfordulós otthonaik hangulatát és értékeit az alapos és mindenre kiterjedő felújítás ellenére is sikerült megőrizni.

A folytatódó ferencvárosi tömbrehabilitáció során a múlt értékeire és a technikai fejlődésre láthatóan egyaránt tekintettel vannak. A felújított és korszerűsített házak nemcsak lakóik életszínvonalát, hanem a környező épületek, lakások értékét is növelik.

Szilágyi Iván Péter