Magyar rendező a Westenden
Suda Balázs Róbert a magyar színházi világ egyik legígéretesebbnek tartott tagja, akinek rendezéseit Shakespeare hazájában is elismerik. Suda a Ferencvárosi Művelődési Központból indult el és ősszel a Pinceszínházban mutatják be Better than Sex című politikai pamfletjét, amely Londonban nagy sikert aratott.
MIÓTA FOGLALKOZIK RENDEZÉSSEL?
Immáron 12 éve foglalkozom rendezéssel. Színésznek készültem a Gór Nagy Mária színitanodában. Mari egyszer csak azt mondta, hogy lehetőségem lenne sokat tanulni a rendezésről Ádám Tamás mellett, és sokkal inkább nekem való lenne, ha inkább a rendezésre koncentrálnék. Így lett, sokat tanultam tőle és rájöttem, hogy sokkal otthonosabban mozgok lent, mint fönt a színpadon. Majd jött az egyetemi képzések sora. Nagyon szerencsés vagyok, hogy olyan szakemberektől tanulhattam, mint Tarján Tamás vagy Bécsy Tamás professzor úr.
HOGY LÁTJA LONDON MŰVÉSZVILÁGÁT, MENNYIVEL jobbak A LEHETŐSÉGEI EGY MŰVÉSZEMBERNEK?
Londonban 11 millió ember él. Ennek megfelelően rengeteg színház van és színházba járás szokásai is jelentősen eltérnek. A londoni nézők előszeretettel járnak alternatív produkciók és új drámák bemutatóira az úgynevezett fringe illetve az Off West End színházakba. Ezek a produkciók általában sokkal érzékenyebben, bátrabban, nyíltabban reagálnak a város, az ország és a világ társadalmi és politikai kérdéseire, mintegy kibeszélik, megbeszélik a közönséggel azt. A londoni színházi világnak az ilyen típusú előadások adják ki a jó 75 százalékát és ezt a világot turistaként sokszor nem is érzékeljük.
Ezekben a típusú színházakban a produkciók általában 2-3 hetet futnak úgy, hogy minden este játszanak. Kiemelkedőnek számít, ha 4-5 hetes futásra tud szerződni egy produkció.
Ilyen fluktuáció mellett ugyan nem nehéz munkát találni, viszont az alkotómunkában való analitikus elmélyedés szinte lehetetlen. Érthető, hisz a próbaidőszak is igen rövid. A brit színészek lenyűgözők abban a tekintetben, hogy milyen gyorsan képesek elsajátítatni egy szövegkönyvet és közben nyitottnak maradni arra, hogy a rendező akár drasztikus szövegváltoztatásokat vigyen véghez.
Sajnos itt a kísérleti színház és új irányok kipróbálása eszméletlenül rizikós, mivel már ezen a szinten is produceri befektetésiből valósulhat csak meg egy produkció és ők számítanak az anyagi megtérülésre. Így a produkciók „könnyű” és „szórakoztató” jelzőkkel lesznek jó előre teleaggatva, ehhez alkalmazkodni kell a rendezőnek, ami sokszor igen szerencsétlenül hat a kreatív folyamatokra. Persze, a nagy számok törvénye alapján évről évre bekerül a westendre egy-egy komolyabb darab is.
MI A VÉLEMÉNY KINT A MAGYAR SZÍNHÁZRÓL, KULTÚRÁRÓL? MENNYIT TUDNAK RÓLUNK?
Nyomokban, elvétve hallottak rólunk-főleg az idősebb korosztály. Azok, akik hallottak magyar színházi műhelyekről, rendezőkről, kiemelkedő produkciókról nagyon elismerően beszélnek rólunk. De sajnos az a jellemző, hogy nem igazán ismerik, nem követik már a színházi kultúránkat és annak törekvéseit. De a magyar (színház)kultura színvonalas helyi képviselete nélkül ez nem is várható el. Magyar produkciók ugyan ellátogatnak vendégjátékokra, de megfelelő reklám és PR nélkül egy ekkora metropoliszban könnyen észrevétlen maradhat bármilyen kitűnő produkció.
MIBEN KÜLÖNBÖZIK A MAI ANGOL ÉS MAGYAR SZÍNHÁZ?
Szinte hihetetlen, ahogy leírom, de a magyar színház sokkal jobban szem előtt tartja az európai és magyar színházi hagyományokat, dolgozik velük, újra és újra fogalmazza, értelmezi azokat. Szemben a brittel, ami kifejezetten az új darabokra koncentrál. A másik jelentős eltérés, hogy a londoni színházi produkciók 100%-ban a közönségre koncentrálnak, ez akár jól is hangozhatna, de sok esetben csak arról van szó, hogy végletekig leegyszerűsítik a szövegkönyvet. Pedig – a kisszámú kísérlet beigazolta – az itteni nézők is készen állnak az intellektuális kihívásokra, mi több elvárnák, hogy az egyszerű szórakoztatás mellett „bevonják” őket a játékba. A kortárs Brit színház a legtöbb esetben mindent készen ad a nézőnek és figyelmen kívül hagyja, hogy a néző örömmel használná a fantáziáját, ha a darab „felszólítja” erre.
De természetesen a legnagyobb különbség gazdasági és financiális téren mutatkozik meg. Bár az Arts Council England [Kulturális alap] jelentős összegekkel támogatja a kultúrát, a produkciók többsége önfenntartó és saját forrásból gazdálkodnak. Egy produkció kiállítása nem egy alkotó művészeti döntése, hanem egy összetett gazdasági, marketing és piacorientált folyamat. Mint fent írtam, a közönségre koncentrálnak és megpróbálják fölmérni a várható fogadtatást. Ez üzlet, ami befektetésen alapul. A művészeti célokon túl van egy nagyon fontos tényező, ez pedig a profit-orientáltság.
HONNAN JÖTT A CÍM, BETTER THAN SEX? HOGYAN JELENIK MEG A SZEX A DARABBAN (VETKŐZÉS, KIVILLANTÁS)?
Angolul a „better than sex” egy elterjedt kifejezés, ami arra utal, hogy valami, valamihez képest kimagaslóan jó vagy fontos. Ebben a produkcióban, minden egyes karakter úgy tartja, hogy a hatalom az, ami számára több és jobb, mint a szex. Ha hatalmad van, bármilyen pozíciót megszerzel, ha hatalmad van, akkor áramlik a pénz hozzád, ha hatalmad van, akkor a szex csak eszköz a kezedben, hogy másokat leigázz. A produkció szókimondó, de nem ízléstelen. A meztelenség, amit sokan elvárnának a cím alapján, nem játszik szerepet. Nem hiszek a színpadi meztelenségben. Elvonná a figyelmet a színész munkájáról, és a számos megannyi fontos jelről, amelyek a színpadról érkeznek. Természetesen az ízléses erotika más kérdés.
VAN E DARABJÁNAK AKTUÁLPOLITIKAI ÜZENETE-PÁRHUZAMA?
Természetesen a darabnak van politikai párhuzama a jelennel. Erre a párhozamra épül a koncepció. Jakab király I. Erzsébet döntése nyomán lett Skócia után Anglia királya is. Erős ellenzéke miatt, politikai törekvéseit nem tudta megvalósítani. Gazdaságilag is gyenge volt, mellette elherdálta Anglia kincstári vagyonát. A Lordok viszont nem engedték, hogy adót emeljen. Patthelyzet alakult ki. Ekkor jött Guy Fawkes, aki vallási és politikai indítatásból meg akarta ölni a királyt. A sikertelen merénylet után a nép a szánalomból, a lordok retorziótól és politikai bosszútól tartva a király mellé álltak. Nagyjából így állunk történelmileg. Ismerős a helyzet, ugye? Pedig, mindez 1605-ben történt. Mi csak csavartunk egy aprót a történeten azzal, hogy a király és politikai tanácsadója tervelik ki a merényletet a király ellen, hogy politikai tisztogatásra okot teremtsenek, és kiépíthessenek egy teljhatalmi rendszert. Számos utalásban és formában megjelennek amerikai és angol politikai figurák, Thatcheren keresztül, Ronald Reaganen át egészen Tony Blairig. Ezzel is erősítve azt, hogy ezek a politikai archetípusok kortalanok, megtalálhatóak mindenhol, minden korban. Biztos vagyok benne, hogy a magyar nézők is jó pár hasonlóságra és párhuzamra fognak ráismerni.
HOGY FOGADTA MŰVÉT AZ ANGOL SZÍNHÁZI VILÁG?
A legfontosabb a közönség reakciója. Már a reklámkampány kezdetétől kiemelt érdeklődés volt a produkció iránt. A történelmi téma és az aktuálpolitika egy zenés vígjátékban összekeverve felkeltette sokak érdeklődését. Számos előadást ültem végig a bemutatótól kezdve, készen arra, hogy változtassunk, finomítsunk, ha kell. Nem kellett. A közönség szereti, amit lát és önfeledten szórakozik.
A kritika is zömében dicsérő és elismerő. Kiemelik az eredeti ötlet és a színrevitel újszerűségét, a kiváló színészi alakításokat. De volt, aki azon volt megbotránkozva, hogy egy 1605-ben játszódó történetben mit keresnek mobiltelefonok és laptopok. Ezzel nem tudok mit kezdeni. Továbbra is a közönségünknek dolgozunk.
NEM FÉL, HOGY TRÁGÁRNAK BÉLYEGZIK A CSÚNYA SZAVAK MIATT? NEM TÚL MERÉSZ EZ A MAGYAR KÖZÖNSÉGNEK?
Igen, tartottam tőle, hogy a szabadszájúságáért egyesekben visszatetszést kelthet a darab. Keltett is. De úgy érzem, a darabnak szerves része és alkotóelme a politikai nyilvánosság simaszájúsága és az ezzel párhuzamosan, a háttérben zajló kegyetlenül őszinte és szókimondó hétköznapisága.
Végignézve a magyar színház elmúlt 30 évét, azt szeretném hinni, hogy a magyar közönség felkészült erre, és túllát egyes jelentek szóhasználatán és megérti, hogy ez csak egy eszköz a két világ szembeállítására.
A ZENE MILYEN ÉS MENNYI SZEREPET KAP MŰVÉBEN?
Ez egy zenés vígjáték. A zeneszámok summáznak és lezárnak jeleneteket, kiemelnek mondanivalókat. Arányban vannak a zenés és vígjátéki elemek. Bella Máté zenéje nem hétköznapi musical zene. Angol kritikusok is sorra kiemelik, hogy intelligens a zene, mások vicces áloperának hívják, már-már Sondheim-i magasságokkal.
Szilágyi Iván Péter
