Oly korban élünk mi a Földön, amikor nem árt kimondani: volt holokauszt és voltak, akik túlélték a földi poklot. Visszajöttek, önsajnálat helyett új életet kezdeni. Nyílt, bevarratlan sebekre építkezni. Lényegében a semmiből. Nem hősök voltak, emberek, hatalmas szívvel és szándékosan elfojtott emlékezettel. 

A Pinceszínház tegnapi könyvbemutatójának főszereplője, Lili és Miklós, két túlélő. Geszti Péter és Rudolf Péter mutatta be Gárdos Péter első könyvét, rendhagyó, szomorú és vidám könyvbemutató keretében. Bródy Jánostól Lomnici Zoltánig a hazai közélet számos ismert személyisége eljött és drukkolt Gárdosnak, aki élete legnehezebb feladatával szembesült, mikor saját szülei történetét kellett papírra vetnie. Az est végén a regény egyik főszereplője, Gárdos Péter édesanyja is a színpadra lépett. Törékeny, de mégis erős és mosolygós asszony, akivel -a könyvhöz kapcsolódóan- fia 3 órás dokumentumfilmet készített. 

A Hajnali láz több, mint egyszerű story... Több mint regény. Életmű-a szó szoros értelmében. Gárdos filmjeit hazai és nemzetközi szinten is jegyzik, Magyarországon mindenki ismeri nevét, mégis a Hajnali lázat tartja élete legnagyobb és legfontosabb alkotásának. 

Gárdos Péter szülei szerelmének hihetetlen és minden rációnak ellentmondó történetét szenvedve írta meg. "Tartoztam ezzel szüleimnek, apám emlékének." 

A fiú tehát szülei bőrébe bújt, hogy újra átélje velük a múltat. A könyvben szereplő és időrendi sorrendbe rendezett szerelmes levelekre véletlenül akadt rá. Édesapja halála után, a könyvespolc hátsó zugában. Elrejtve és becsomagolva. Katonás rendben. 

Apukája levelei és anyukája válaszlevelei lehetnének akár két szerelmes kamasz vallomásai is-nyoma sincs bennük a koncentrációs táboroknak, az őket ért megaláztatásoknak és borzalmaknak.

Bár sokan bíztatták erre és egy forgatókönyv is született a sajátos love story-ból, Gárdos Péter 10 évig csak őrizgette a sajátos levélváltást. Nem bírta feldolgozni, megörökíteni a múltat. Most a nyilvánosság elé állt, felvállalva zsidóságát. Bátor dolog-főként napjainkban. 

A Hajnali láz Gárdos Péter első regénye, tisztelgés és főhajtás szülei, és a XX. század letagadott tragédiája előtt. A rendezőként ismert (Szamárköhögés, A skorpió megeszi az ikreket reggelire, A porcelánbaba, A tréfa) Gárdos első könyvét hatvanévesen kezdte el írni. Új műfaj, mégis otthonosan mozog benne. Szülei szerelmes levelei alapján. Miklós és Lili épphogy kiszabadultak a koncentrációs táborból és Svédországban lábadoztak, amikor közös történetük és 52 éven át tartó szerelmük elkezdődött.

Miklós Debrecenben született, később Bergen-Belsenben raboskodott. Svéd orvosa csak hat hónapot adott az elvileg gyógyíthatatlan tüdőbetegséggel küzdő túlélő fiúnak. Emberünk azonban nem adta fel, szembeszállt a halállal és legyőzte azt. Szerelemmel. 

Visszavágyott hazájába, 117 földijének, magyar zsidó kislánynak írt levelet. Ismeretlenül. Elkeseredetten kereste a szerelmet, amely Lili személyében talált rá. A Hajnali láz sajátos holokausztregény, több mint 400 oldalas, decsak 3 lap szól benne a koncentrációs táborok világáról.

Gárdos Péter a szerelmet és annak abszurditásait vetette papírra-a nagy világégést és annak kitörölhetetlen következményeit csak néhány szóval, utalással érzékelteti. Nem panaszkodik, nem sajnáltatja szüleit. Regénye szikár, objektív, nincsenek benne barokkos jelzők és szentimentális badarságok. Se gyűlölet, se számonkérés...

A Hajnali láz valószerűtlen világban játszódik, ahol az emberek nemrég mégcsak karra tetovált számok voltak, nem emlékeztek nevükre és csak érezni, felejteni akartak. Vagy meghalni. 

Gárdos Péter regénye 1945-ben, a koncentrációs táborok felszabadítása után indul. Túlélő szülei történetébe ágyazva számos kemény, azóta is a levegőben lógó megválaszolatlan kérdést vet fel: Hogy történhetett meg mindez? Ha van Isten, hogyan engedhette meg a holokausztot? Meg lehet hívő zsidónak maradni a Soá után? Isten tényleg elfelejtkezett népéről? A regényben egy svéd rabbi ad egyértelmű választ a kemény kérdésre: igen, Isten sajnos elfeledkezett népéről. Egy ekkora tragédiát nem lehet megmagyarázni, mentegetni.  

Gárdos Péter apja és anyja eltávolodott a zsidóságtól, majdnem áttértek a katolikus hitre. Aztán egy rafinált és elkötelezett rabbinak köszönhetően mégiscsak chüpe alatt, zsidó szertartáson keltek egybe. A zsidóságtól azonban végleg eltávolodtak, mindketten mással kompenzálva az elvesztett hitet. A regényből kiderül, hogyan és mivel? 

Gárdos regénye nem kizárólag a holokausztról szól, minden népirtás, diktatúra ellen szól. A könyvbemutató során a szerző elmondta, hogy szüleit nemcsak a nyilasok, hanem később kommunista elvtársaik is becsapták. Csalódtak minden "izmusban". Gárdos nem alkalmaz kettős mércét, számára minden elnyomó rendszer ugyanolyan veszélyes és undorító. 

A szerelem nyelvén vall a XX. századról, megsárgult levelekbe, romantikába csomagolva beszél a kimondhatatlanról. Csodára senki se számítson, szép, de irtó nehéz regény. Egetrengető tanulságok nélkül. 

Emberekről embereknek.

100 éve született Major Tamás. A XX. század színészóriásának, a Nemzeti Színház igazgatójának és a Katona József Színház alapítójának emlékére fontosabb filmszerepeiből, emlékezetes alakításaiból fotókiállítás nyílt a Pinceszínházban.

Major Tamás a Színművészeti Akadémia tanára, Bertolt Brecht elemző művészetének követője és a berlini Művészeti Akadémia levelező tagja volt. A színházi világ minden területén jártas, feledhetetlent alakított színpadon, filmben és versmondóként is. Gesztusai, mimikája és zsánere százada egyik legnagyobb -zsidó származása és vállaltan baloldali elkötelezettsége miatt sokáig mellőzött- művészévé tették. Művészi repertoárja a vérbő komédiáktól egészen legsötétebb tragédiákig terjedt.

Major Tamás 41 magyar játékfilmben szerepelt. Néhány közülük: Az életbe táncoltatott leány, A kőszívű ember fiai, A tizedes meg a többiek, Jaguár, Szemüvegesek, Szerelmi álmok, Utazás a koponyám körül, Régi idők focija, Szabadíts meg a gonosztól, Circus maximus, Ripacsok, Szerencsés Dániel, Hanyatt-homlok, Csak egy mozi. 

A tárlatot Gárdos Péter, a Pinceszínház művészeti vezetője nyitotta meg, aki elmondta, hogy a jeles évforduló kapcsán fotókiállításukkal szeretnének megemlékezni Major Tamásról és művészetéről.

Sándor Erzsi nagyon közelről ismerte Major Tamást, személyes hangú, hol mókás, hol szomorkás megemlékezésben elevenítette fel a Mester alakját: "Tanár volt, sokak számára a Mester. 100 éve elmúlt, hogy megszületett és mindjárt 25 éve, hogy nem él. 10 évet kaptam az élettől, hogy megértsem, elsajátítsam és felfogjam. Átfőrendezte az agyamat, ma is abból a 10 évből élek. Nekem Tanár Úr és az Öreg (...)

Majorné Pap Mariska, az édesanyja, az újpesti Keresztényszocialista Párt helyi vezetőjeként már 11 évesen felléptette fiát. Mindent elkövetett, hogy Major Tamásból színészakadémista, majd nemzeti színházi tag legyen. "Az ember legnagyobb tehetségtelensége a saját anyja"-jelentette ki egyszer az Öreg az Ódry-n. Miközben hagyta, hogy anyám lelkesen gratuláljon neki. Emiatt nem álmodok karriert a gyerekeim helyett...

A háború előtt a városi színház ifjúsági előadásainak rendezője, itt gyakorolt és fejlesztette ki későbbi művészetét. A harmincas években mellőzték a Nemzetiben. "Nem megsértődni kell, hanem dolgozni." 1945-től a Nemzeti Színház igazgatója, a szétbombázott épület és társulat újjáépítője.    

Pályája kezdetétől elkötelezett baloldali, fellépett a munkáskultúra estjein, tagja volt a Független Színpadnak és résztvett az ellenállási mozgalomban. "Nem lehet tegnap színházat csinálni." Csak a politikai színházban hitt, hogy mindennek legyen tétje. "Semmit nem lehet megúszni, a színházat, az újságírást és az életet sem."

"Játsszon úgy, mint a gyerek a homokozóban!"-javasolta nekem. A világ legnagyobb játékosa volt, a színpadon és az életben egyaránt. "Minden vérre megy!" és "Ugorjon fejest!". A Katona Színház alapító tagja, azzal sokkolta környezetét, hogy 70 évesen is képes volt váltani, újrakezdeni, nekilendülni. "Ha nem hal bele, akkor nem érdekel!"-mondta színházra, szerelemre, még a gyerekvállalásra is. Fiamat Tamásnak hívják." 

A rendezvényen részt vett Karinthy Márton rendező, színházigazgató is.

A színészlegenda volt filmes kollégája és barátja, B. Müller Magdolna (Magyar Fotótörténeti Gyűjtemény Alapítvány) rendezésében november 19-ig ingyenesen látogatható a fotókiállítás a Ráday utca Kálvin tér felöli részén, a Pinceszínház külső termében (Török Pál u 13.)

Idézzük fel együtt a Tizedes meg a többiek, a Szabadíts meg a gonosztól vagy éppen a Régi idők focija emlékezetes pillanatait!

Ferencváros politikai földindulása és erőviszonyai jól szemléltetik az országos helyzetet. Túlszaporodott narancsfák egy maroknyi, hitelből összekuporgatott orosz műtrágyára.

A kampány során adva volt egy helyi szinten ismert, népszerű és folyamatosan újraválasztott polgármester: Gegesy Ferenc, akinek csak egy szépséghibája volt: nem Fideszes. Meg is kapta érte a magáét (hiába folytattak az őt támogató Ferencvárosi Lokálpatrióták erős és aktív online, írott és kitelepülős kampányt):

Ferencvárosban is teljesen felborultak a politikai erőviszonyok. Szinte teljesen felszívódott a kerületben korábban meghatározó erőnek számító MSZP-még hagyományos fellegvárukban, a József Attila-lakótelepen is összecsuklottak. Miközben előretört a Fidesz. Nem kicsit, nagyon. 

A verhetetlennek számító Hidasi Gyula (MSZP) egyéni választókerülete kivételével mindenhonnan Fidesz-KDNP-s jelöltek kerültek be. Bácskai János személyében új polgármestere és mögötte stabil többsége van a kerületi Fidesznek. Koalícióra, külső támogatókra nem szorulnak, ennek ellenére Bácskai János hangsúlyozza: az együttműködésben hisznek és számítanak a többi párt képviselőinek véleményére. Lovagias, elegáns gesztus-reméljük nyitottságát osztják párttársai is.

A 18 tagú képviselőtestület második "ereje" az MSZP lett, kínkeservvel és erős kampánnyal is csak 3 képviselőjük jutott be. Míg a Gegesy Ferencet támogató Ferencvárosi Lokálpatrióták (FLE), a Jobbik és az LMP egy-egy képviselőnyi szavazatott gyűjtött össze. Egyikük jelöltje sem nyert egyéniben, csak a kompenzációs listára, a töredékszavazatokra számíthattak.

A szavazatok száma szerint tehát az MSZP a második legerősebb párt a kerületben, polgármesterjelöltjük Pál Tibor országgyűlési képviselő azonban óriásit bukott, még a győzelem közelébe sem jutott. Jócskán lemaradt a Lokálpatrióták által támogatott Gegesy Ferenc mögött. Az FLE jelöltjei számos egyéni körzetben is megelőzték a szocikat, helyi ismertségük és Gegesy Ferenc ajánlása miatt.

Ferencváros tehát választott, hogy ki nyert, azt az elkövetkező négy év fogja megmutatni. Gegesy Ferenc eddigi polgármester nem kíván résztvenni a testület és az önkormányzat munkájában, nem ácsingózik jól fizető tanácsadói posztokra. Büszke ember, nem lesz riválisai, ellenfelei és részben ellenségei alkalmazottja. A jövőben a Ferencvárosi Lokálpatrióták szakmai munkáját kívánja segíteni.

Bácskai János, Ferencváros új polgármestere helyi lapnak adott nyilatkozatából megtudhattuk, hogy tovább szeretné vinni a Gegesy által megkezdett városrehabilitációt és kulturális programokat. Változtatna, de nem az alapokon. Nem is csoda, ezek váltak Ferencváros védjegyeivé és tették népszerűvé, sokáig verhetetlenné Gegesy Ferencet.

Bácskainak csak folytatnia kell, amit elődje megkezdett. Varga József és Formanek Gyula személyében olyan alpolgármestereket választott, akik mind helyi, mind országos szinten igen jó kapcsolatokkal rendelkeznek. 

Győzelme ellenére Ferencváros új polgármestere korántsincs irigylésre méltó helyzetben, hiszen a beígért városmegújítás, olcsóbb gyógyszerek és térfigyelő kamerák sok pénzbe kerülnek, amelyeket Bácskai állami és fővárosi pályázatokból kíván fedezni. Kérdés, hogy lesz e elég lobbiereje mindehhez?

A Fidesz hegyomlásszerű önkormányzati győzelme után szinte az összes nagyobb kerület és város polgármestere Fideszes lett. Mindenki a közösből kíván majd fejleszteni, utat és mászókákat építeni. A legatyásodott állambácsinak azonban üresek, sőt lyukasak a zsebei.

A Fideszes polgármesterek ezentúl nem mutogathatnak Gyurcsányra, Bajnaira és Demszky-re. Az őket „diszkrimináló” gaz állami és fővárosi vezetésre. Itt az idő, mostmár mindenhol az ő embereik ülnek és ez elég nyomasztó lehet. Túlnyerték magukat, tehát hatalmas belső harcok és lobbizások várhatók a kevéske állami forrásért. Kannibalizmusra kényszerülő, marakodó narancsok inváziója várható.

A helyi önkormányzatok sorsa, anyagi helyzete és így Ferencváros fejlődésének folytatása a Fidesz belső pártharcaiban fog eldőlni. Mindenki Orbán Viktor jóindulatára vágyik majd, aki többet fog csuklani és a nyomulástól, keresetlen bókolóktól öklendezni, mint egész életében. 

Gegesy Ferenc tulajdonképpen jól járt, örülhet: „Narancsvidéken” nem sok jóra számíthatott volna. Utódja Bácskai János tapasztalt helyi politikus, okos tanácsadókkal és kompromisszumkész stílussal. Ferencvárosból nem lesz Esztergom II., Bácskaival lehet tárgyalni.

Elődje 20 éve és vitathatatlan sikerei után azonban hatalmas nyomás nehezedik vállaira. Bizonyítania kell, nem fog örökké tartani a Fidesz-eufória. Tovább kell építeni a várost, fenntartani a ferencvárosi csodát-mármint, ha lesz miből?

Szilágyi Iván Péter

Köszönjük Polgármester Úr! Viszontlátásra!

Nem Ön vesztett ezzel a választással, hanem mi, ferencvárosiak.

Gegesy Ferenc polgármester, hiába ismerték el nemzetközi és hazai szinten is a tömbrehabillitációt, csak veszíthet. Legalábbis rövidtávon (4 év múlva viszont építve a választói nosztalgiára eséllyel térhet vissza). Ha a jelenlegi polgármester meg is nyeri a választást, akkor is egy Fideszes többségű képviselőtestülettel kell majd együttdolgoznia. Kérdés, hogy a személyeskedéssel és névtelen szórólapokkal teli kampány után Gegesy Ferenc együtt tud és akar e majd működni a Fideszes többséggel?

Tovább árnyalja a képet és rontja Gegesy esélyeit, hogy korábbi pártja az SZDSZ elolvadt mögülle, sőt: esélyeit a többségben lévő jobboldali szavazók között kifejezetten rontja, hogy valaha SZDSZ-es volt. A liberális törpepárt neve mára szitokszóvá vált és sok jobbos elvből nem szavaz SZDSZ-es múltú politikusra. 

A jelenlegi polgármester jobboldali ellenfelei számtalanszor fejére olvasták már, hogy hosszú évekig az SZDSZ tagja volt. Ügyes taktikai érzékkel előszeretettel emlékeztették Gegesy volt pártjára a masszívan jobboldalivá vált IX. kerület lakóit.

Gegesy Ferenc idén a 4 éve alapított Ferencvárosi Lokálpatrióta Egyesület jelöltjeként indult, kérdés, hogy a civil szervezet és ismert arcai felvehetik e a versenyt az országos politikai légkörrel és Fideszes előretöréssel?

Gegesy baloldali kihívója Pál Tibor bár a tavaszi képviselőjelöltséget elbukta, de előtte zsinórban többször is megválasztották József Attila-lakótelepen. Az MSZP a "Jóskán" mindig erős volt, most is intenzív kampányt folytattak és sok szavazatot elvihetnek az elsősorban balliberális szavazók között népszerű Gegesy Ferenctől. Gegesy esélyeit növeli, hogy a liberális LMP nem tudott polgármesterjelöltet indítani a kerületben.

A Fidesz-KDNP Bácskai Jánost, helyi országgyűlési képviselőjét és Ferencváros alpolgármesterét indította a választáson, aki óriásplakátjain "kormánypárti polgármesterjelöltként" reklámozta magát. 

A kerületieknek olcsóbb gyógyszert és térfigyelő kamerákat ígért. A Ferencváros egyes részein még mindig kritikus közbiztonság kérdésének megpengetésével Bácskai János számos radikális szavazót szólíthat meg. Ne feledjük: az időközi-választások során a Jobbikos Szegedi Csanádnak a közbiztonság rendbetételével sikerült áttörnie a kerületben, majd az osrzágban is. A mérsékelt jobboldalinak számító Bácskai esélyeit tovább növeli, hogy a Jobbik meglepő fejleményként nem tudott polgármestert indítani a kerületben. Viszont a Fidesz helyi képviselő-jelöltjei között korábbi MIÉP-es arcok is vannak, akik Jobbikos szavazatokat hozhatnak a Fidesznek.

Akárhogy is alakulnak a helyi eredmények, az elképzeléseihez és programjához makacsul ragaszkodó Gegesy Ferenc jól nem jöhet ki a versenyből.

Bár a polgármestert támogató Ferencvárosi Lokálpatrióta Egyesület (FLE) jelöltjei között számos ismert helyi politikus, volt szocialista és Fideszes városatya található, az országos politikai tendenciák és Fidesz-fölény miatt nem számíthatnak egyéni győzelemre. A ferencvárosi választás legfőbb kérdése esetükben is az lesz, hogy mi számít inkább: a helyi beágyazottság vagy az országos politikai rokonszenv?  

Kérdés, hogy a várható jobboldali győzelem milyen hatással lesz Ferencvárosra és fejlődésére? Biztató jel, hogy akár Gegesy Ferenc, akár Bácskai János nyeri a választást, mérsékelt és kompromisszumot kereső vezetője lesz a kerületnek.   

Szilágyi Iván Péter 

Köztéri konditerem a Lenhossék parkban

Budapesten egyedülálló módon nyitott és teljesen ingyenes köztéri konditermet hozott létre a Ferencvárosi Önkormányzat. A teljesen felújított, befüvesített és őrzött Lenhossék/Kerekerdő parkba testépítő gépeket helyeztek ki. Mikor kint jártam, épp két idős hölgy gyakorolt rajtuk, majd tornazsákjaikkal egyetemisták jöttek edzeni. A sajátos „edzőterem” kezdeményezőjét, Törőcsik Judit önkormányzati képviselőt (FLE) a „miért-ről” kérdeztük:

„A Kerekerdő parkban régebben egy gördeszka pálya volt, amely életveszélyes állapotba került. A javítási költségek igen magasak lettek volna. Ekkor merült fel, hogy szüntessük meg a pályát és a helyére köztéri kondigépeket állítsunk fel.”-mondja Törőcsik Judit, aki maga is sportos fitt nő.

-Hogy fogadták a helyiek a kirakott sportszereket, élnek az ingyenes sportolási lehetőséggel?

-A lakosság igen jól fogadta, hiszen nemcsak a gyerekek, hanem a felnőttek is tudják használni őket. A gördeszka pályát sokszor nem rendeltetésszerűen használták a gyerekek, inkább csúszkáltak rajta.

Az erőgépek felállítása a nyári időszakra esett, amikor napközben igen meleg volt. Akkor még úgy látszott, hogy igen kevesen használják, de a nagy meleg elmúltával egyre többen jönnek.

-Drága eszközökről van szó, hogy tudják megelőzni a lopásokat?

-Vannak parkőrök, akik a teljes parkot őrzik, így vigyáznak erre a részre is. A parkot este bezárják és reggel nyitják ki. A park nyitvatartásának idején belül bárki és bármikor használhatja az kondicionáló gépeket.

Szilágyi Iván Péter

A cigányok nagy mesemondók, mesélnek éjjel és nappal (és ehhez még Öszödre sem kell menniük). Nyomják a 6-os villamoson hegedűtokjukra támaszkodva, a hivatali fogadóórákon, a kisbolt előtt szottyit köpködve és persze otthon, a családnak.

Hozzájuk nőtt a "megélhetési dumálás" és a dolgok kiszínezése. Mesélő cigányokról, pontosabban cigány népmesékről szól a Pinceszínházban bemutatott Keresztanya, amelyben Csákányi Eszter remekel. Alakításának erőssége, hogy nem próbál "cigánykodni", nem erőszakolja meg hangját roma akcentust imitálva, "csupán" magát adja. És ez pont elég. Három szerepet játszik egyszemélyben, ő csinál és alakít mindent a színpadon. Egyszemélyes nagycsalád: apátlan gyermekének keresztanyát kereső nő, gőgicsélő-visszabeszélő kis romababébi, sőt még tündérkeresztanyaként is feltünik-hatalmas keretű retró plasztikszemüvegben.

Csákányi rappel, hasbeszél és táncol a színpadon, ahol piszok jól bábozik. A szó szoros értelmében is: bábjai ugyanis nem szokványos díszletek, hanem egy szeméttelepről valók. Kancsók, kanalak, fém evőeszközök-velük népesíti be darabbéli gyermeke, a kis raj meseországát. A mennyei MÉH-telepet, ahol életre kelnek a kacatok.

Gazsi megszületik, pedig senki sem várta. Kivéve az anyját, aki teljesen egyedül maradt a világban. Hiába kér segítséget a többi cigánytól (lakásaikat kukák jelképezik), mindenhonnan elküldik. Korkép, erős társadalomkritikával. Nem szépítik, mentegetik a cigányságot, olyannak mutatják be, amilyen. Gazsi anyja csak a csodában reménykedhet, hogy lesz így gyerekének Keresztanyja? Pedig az kell, ősi cigány szokás.

Végül feltünik egy tündér (szintén Csákányi Eszter alakítja) és a csonkacsalád segítségére siet. A kiábrándító és szutykos valóságból (kereszt)anyja csodálatos mesevilágba repíti Gazsit, egy olyan helyre, ahol minden fémből, ezüstből és aranyból van. És a kancsók, edények beszélnek-királyul. Hatalmas arcú és nagydumás lavórok keresztezik útjukat. Végül a kisgyerek megérti, hogy a külcsín és a gazdagság nem minden, és fiatal kora ellenére "becsajozik". Zsuzsival. Édes párost alkotnak, gyerekesen szerelmesek.

Csákányi hihetetlen erővel mesél. Óz világa helyett most Ózdra képzeli magát és csacsog, sziporkázik, babusgatja az ő Gazsiját-egy béna kis műanyagbabát. Úgy, olyan szeretettel és jókedvvel bánik vele, hogy a játékszer egy idő után mintha tényleg "gazsisodna" és megelevenedne.

Veres András darabját Csató Kata vitte színpadra, Kustorica szellemében és sziporkázó humorával. Modern, ütős, néha dübörgő zenével.

A Tündérkeresztanya című cigány népmese ugyanolyan, mint bármelyik más mese. Csak barnább: az itteni tündérek csórók, nagyhangúak és nincs 25 ezer dolláros mosolyuk. Tanítanak, nagy szavakat használnak, miközben röhögnek magukon, és szeretik gyerekeiket. Nagyon.

A Pince új darabja mindenkinek ajánlható, aki szereti a jó meséket, van humorérzéke és nincsenek benne előítéletek. Elvileg gyerekdarab, de 6-99 éves korig mindenki fogyaszthatja.

Felturbósított cigánypecsenye-nemcsak cigányoknak.

Pedig én jó anya voltam

-őszinte beszélgetés Pogány Judittal

Pogány Juditot a Magyar Dráma Napja és a Pinceszínház egyik legnépszerűbb és legmegrázóbb darabjáról: a Pedig én jó anya voltam című monodrámáról kérdeztük:

-Hogy talált Önre a szerep? Nem ijedt meg a kihívástól?

-Vajda István talált meg, aki a teljes dokumentumanyagot összegyűjtötte egy gyerekgyilkos halálraítélt fiatalemberről, és, az anyával készített riportokat olyan erejűnek érezte, hogy nem akarta, hogy a fiókban heverjenek. Felhívott telefonon és rámbízta az általa összeállított monológot. Mikor először elolvastam, mellbevágott, fuldokolva bőgtem az anya kétségbeesett igyekezetén, ahogy próbálja elmesélni és megérteni fia négy bűncselekményét. 

Majdnem tíz évig őrizgettem, tudtam, hogy ezt a produkciót egy úgynevezett „normális kőszinházat” vezető igazgató nem merné bevállalni. Vártam az alkalmas pillanatot, ami akkor jött el, amikor Sárdos Péter filmrendező felhívott, hogy a Pinceszínház művészeti vezetője lett és szeretne néhány színésszel egy-egy estet összehozni. Elolvasta Molnárné monológját és annyira tetszett neki, hogy kitűzte a bemutató időpontját.

-Hogyan tudta feldolgozni és magára ölteni a kivégzett fiú anyjának nehéz, szenvedéssel teli karakterét? Ön kedves, mosolygós-a darabbéli anya ellentéte.

-Lényegesen közelebb állnak hozzám a drámai szerepek, mint a csak szórakoztató vígjátékok. Néha jólesik lubickolni egy vígjátékban, de az is akkor igazán jó, ha groteszk és tragikomikus is. Egyáltalán nem vagyok kedves és még kevésbé mosolygós ember. Ha így viselkedek, az csak emberszeretetből vagy udvariasságból történik. Molnárné szerepét nem nehéz játszanom, bár a személyisége valóban távol áll tőlem. Azt hiszem belőlem „dőlnek” azok az érzelmek, amelyek az előadáson kijönnek belőlem.

Csak alkotótársakat kellett találni, akik ugyanolyan mélyen érzékenyek erre az anyagra, mint én. És ezek a csodálatos alkotótársak a rendező személyében Anger Zsolt és a díszlet-jelmeztervező Bodnár Enikő voltak. És az is segített, hogy erre a karakterre ráérezzek, hogy a környezetemben volt egy minta, Eta, a nevelőanyám, aki az egész életét úgy élte le, hogy másokat szolgált, másokért küzdött, mint Molnárné. A fiam látta a bemutatót, de az utána következő bankettről nagyon hamar elment. Azt hittem, hogy a kicsi gyerekük miatt siettek haza. Több mint egy hét múlva vallotta be a felesége, hogy azért kellett hazamenniük, mert a fiam nem tudta visszatartani a sírást, otthon fuldokolva zokogott, mert a színpadon Etát látta, aki őt is gondozta gyermekkorában. Eta a bemutató előtt fél évvel halt meg és a fiam, Gábor ezt mondta: „Félelmetes volt, ő még ilyen reinkarnációt nem látott színpadon.” Pedig én egyáltalán nem hasonlítok külsőleg nevelőanyámra. Persze a hasonlóság nem volt szándékos, jött magától, hiszen több mint 60 évig éltem együtt Etával. 

-Mi a véleménye az anyáról: mit tanácsolt volna neki?

-Egy ilyen személyiségről nem tudom röviden megfogalmazni a véleményemet, az benne kell hogy legyen abban, ahogy játszom a szerepet. Tanácsom sem lenne, ilyen helyzetben nem lehet okosakat tanácsolni az embernek!

-Ön szerint mennyire aktuális a téma máma?

-A téma sajnos egyre aktuálisabb. 1979-ben nagy port kavart egy gyerekgyilkosságról szóló hír, ma ki sem kell nyitni az újságokat, mert a címlapok televannak szörnyűbbnél-szörnyűbb hírekkel.

-Rendhagyó helyszínen, börtönben is előadta. Nem félt, és hogy fogadták a rabok?

-A debreceni előadások után közösségtalálkozót tartottak a színházban. Itt kérdezte egy pedagógós, gondoltunk e arra, hogy az előadás csak azokhoz jut el, akik meg tudják venni a színházjegyet, de a legérintettebbekhez nem. Kértem a Pinceszínház vezetőit, hogy próbáljuk játszani a produkciót börtönökben, javítóintézetekben és hátrányos helyzetű településeken is. A Csillag börtön volt az első, akik meghívták a darabot. Utána több levelet kaptam és a börtönújságban is leírták, hogy olyan ajándékot kaptak, hogy amíg élnek, nem felejtik el.

-Rengeteg és nehéz szöveg van a darabban, amelyet egyedül ad elő. Mennyi idő alatt tudta megtanulni és befogadni a szövegkönyvet?

-A próbafolyamatban a szövegtanulás volt a legnehezebb feladat, de Kaposváron játszottam már Beckett: „Ó, azok a szép napok!”-jában Winniet-t, aki két és fél órát beszélt egyedül. Azt négy és fél hét alatt kellett megtanulnom, erre volt két hónap.

-A nézőktől milyen visszajelzéseket kapott, mit jelent számukra a darab?

-A nézők reakciói mindig igazolják, hogy a színháznak még ma is óriási ereje van, és hogy még mindig lehet hinni abban, hogy amikor a tömegek kultúra iránti igénye „egyre lejjebb helyezi a lécet”, akad egy réteg, aki nemcsak röhögni akar a színházban, hanem azért megy, hogy mélyen megérintse és elgondolkoztassa őt egy előadás.

Köszönöm a sorsnak, a Pinceszínháznak és a közönségnek, hogy továbbra is játszhatom Molnárné szerepét!