„Élhető és biztonságos Ferencvárost építünk”
-interjú Hardi Róberttel, Ferencváros alpolgármesterével
.jpg)
-Hogy látja a kerület elmúlt 3 évét?-Átlagos ciklust zárunk, voltak már jobbak is az elmúlt 20 évben. Egy gazdasági válság közepette nem lehet csodákat tenni. Ahhoz képest, hogy mekkora bajban került a világ és Magyarország, úgy érzem, hogy kerületünkben nincs miért szégyenkeznünk. Jól átvészeltük ez a nehéz időszakot. Legfontosabb eredményünk, hogy sikerült fenntartanunk a Ferencváros működését-napjainkban már is sikernek számít. Míg más kerületekben, városokban intézményeket, bölcsődéket és iskolákat kellett bezárni, Ferencváros nem kényszerült ilyen fájdalmas lépésekre. Fennakadás és intézménybezárások nélkül működhettek tovább iskoláink, oktatási és szociális rendszerünk. Emellett -ha az előző évekhez képest alacsonyabb költségvetéssel is-, de fenntartottuk kiváló munkát végző művelődési házunkat (FMK) és kulturális programjainkat.
A felületes és szenzációhajhász tömegkultúra nemcsak a nagy múltú magyar kultúrára, hanem az egész társadalomra súlyos csapást mért. Amerika a nyakunkon van és a magyar művészet majd gerincsérvet kap ettől. A csalóka és mindent jövedelmezősége, anyagi haszna alapján értékelő kapitalista kultúrafelfogás miatt a fiatalok szinte elérhetetlen távolságba kerültek a színvonalas művészettől. Hiszen az nem trendi, cool és még be sem lehet állni tőle. Hiszen a művész csóró, nincs Merdzsója és három mobilja. Hiszen neki gondolkoznia kell, tanulnia és szenvednie. Könnyebb csak úgy élni és várni, hátha lesz valami.
A BZSH Páva utcai Körzete a főváros fiatalos és dinamikusan fejlődő zsidó közösségeinek egyike, amelynek számos fiatal és középkorú tagja van. A vezetőség menedzser szemlélettel irányítja a kilét, a modern kommunikáció eszközeit is felhasználva tartva össze a kis csapatot. Nem siránkoznak és kéregetnek, ehelyett híveik önkéntességére és részvételére építenek. A hazai zsidó közösség egyik nagy reménységének tartott Dr. Gádor György ügyvéddel, a BZSH Páva utcai Körzetének elnökével Szilágyi Iván Péter beszélgetett. Lehet e önfenntartó körzetet létrehozni? Milyen egy kóser házibuli?
Sajátos és igen kreatív javaslatról tárgyal ma a IX. kerületi önkormányzat testületi ülésén:
éhány héttel ezelőtt hatalmas „Mein Kampf” feliratú poszterek árasztották el Budapestet, csak részletesebb tanulmányozás után derült ki, hogy nem Adolf Hitler könyvét, hanem a Nemzeti Színház legújabb előadását reklámozzák. A járókelők, munkába igyekvők többsége nem állt meg alaposabban szemügyre venni őket, csak a feliraton futott át szemük. A város hamar megszokta a „Mein Kampf” jelenlétét-egy rossz szó, megjegyzés, firka nem kísérte a plakátok kihelyezését.
A ferencvárosi tömbrehabilitáció nyomán a környék utcák új arculatot kaptak és megteltek élettel. Új lakókkal és igényeiket kiszolgáló, igényes, bár sokszor drágább üzletekkel. Középső-Ferencváros két „főutcája” közül cikkünkben a Mester utca fejlődését és átalakulását vesszük kicsit szemügyre. Hosszú ideig új házak csak a Mester utca és az Üllői út közötti területen épültek, a városvezetés ezt a részt jelölte ki a kerület megújításának fő irányaként.A fiatal családosok, külföldi diákok és módosabb lakók megjelenése nagy hatással volt az időtlen, az elmúlt rendszerek bágyadt változatlanságát sugárzó Mester utcára is.
A hazai művelődési házak közül elsőként, török táncházat indított a Ferencvárosi Művelődési Központ (FMK). Tarik Demirkan újságíró, tudósító régóta szervezi és építi a török-magyar kapcsolatokat. Hobbi és hivatás számára a közösségszervezés, amelyet teljesen ingyen végez. Munkáját nagyban segít, hogy egyre több vegyes házasság van és sok török jön tanulni, dolgozni és befektetni hazánkba.
