Az Alkonyat című népszerű tinihorror film unikális (!) változatának bemutatásával köszönték meg a Molnár Ferenc Általános Iskola tanulói a Zwack ZRt. támogatását. Roma és nem roma színjátszók nem mindennapi performansszal készültek az ünnepségre. 

Szédítő párosításként a vámpíros-farkasemberes love story és az Unicum történetét ötvözték egymással. Eredeti filmbejátszásokkal, Unicum-reklámokkal, kerekded üvegekből kiöntött Coca Cola-val és a Zwack-család történetének felelevenítésével. A roma fiatalok előadása a boldog békeidőktől és a gyógylikőr feltalálásától egészen napjainkig ívelt-mindezt 20 percben. Bár a projektoron sokszor felcsillant az ismerős pocakos üveg -kerületünk egyik szimbóluma és büszkesége-, a fiatalok csak kólával koccintottak.  

Rendhagyó, de igen ötletes előadásukkal azért szerettek volna köszönetet mondani, mert a H2O projekt -amelyet a Kürt Zrt., a Gábor Dénes Díjasok Klubja és a Zwack Zrt finanszíroz- jelentős összeggel támogatta iskolájukat. Török Alfréd iskolaigazgató elmondta, hogy a Zwack Zrt-től hátrányos helyzetű diákjaik felzárkóztatására kaptak támogatást. A tősgyökeres kerületi cégnek köszönhetően teljesen új, modern és bevált oktatási programot vezettek be, amely a diákokat és a szülőket egyaránt motiválja. Folyamatosan figyelemmel kísérik és segítik a program végrehajtását, hozzáadnak a résztvevő tanárok fizetéséhez. 

Az intézményben a hátrányos helyzetű diákok aránya közel 50 százalékos, számuk és sajátos megnyilvánulásaik sok kerületi szülőt elriasztanak, távoltartanak a nívós és nagymúltú intézménytől: 

"Vannak tanulással kapcsolatban igénytelenebb tanulóink és pedagógusokkal kevésbe együttműködő családjaink. Emellett kimagasló tehetségekkel is büszkélkedhetünk.Igazi integrált iskolaként működünk, minden társadalmi réteggel és csoporttal.  Hozzánk járt többek között József Attila költő, Magyar Zoltán olimpiai bajnok és Galkó Balázs színművész"-mondta Török Alfréd igazgató őszinte hangú köszöntőjében. Fontos lépésnek tartja, hogy a Ferencvárosi Képviselőtestület az épület felújítása mellett döntött. Az Molnár Iskolában három tornaterem, uszoda és modern, uniós szintű tornaudvar működik. Évfolyamonként kéttannyelvű osztályok beindítását tervezik és szeretnék helyreállítani az iskola renoméját.   

Rácz Tünde Fatima, a H2o Alapítvány képviseletében elmondta, hogy meglátásuk szerint Magyarország két fő problémája az oktatás és a cigánykérdés. Ferencvárosban azt a Hejőkeresztúron már bevált és sikeresnek bizonyult pedagógia módszert szeretnék meghonosítani, amellyel 70 százaléknyi hátrányos helyzetű, nagyrészt roma tanuló között százszázalékos továbbtanulási arányt értek el. Jelenleg egy újpesti és egy ferencvárosi iskolával működnek együtt. Céljuk a különböző szociális hátterű gyermekek integrálása és szüleik aktívabb bevonása, csoportfoglalkozások és táblajátékok segítségével.

Zwack Sándor gratulált Gegesy Ferenc polgármesternek és Török Alfréd igazgatónak a Molnár Ferenc Általános Iskola felújításához. "Ezer szállal kötődünk a kerülethez, 1840-ben itt született meg a cég és mindig is itt volt a székházunk. Nagyapám már a háború előtt is támogatta a kerületi iskolákat. Támogatni és segíteni kell a magyar fiatalságot, ezek a gyerekek fogják vezetni az országot"-mondta a rokonszenves fiatal cégvezető, aki ismeri és szereti a kerületet. Munka után, ide a suliba jár sportolni, edzeni. Méltó utódja Zwack Péternek.

Gegesy Ferenc polgármester elmondta, hogy nemcsak a Molnár Ferenc Általános Iskolában, hanem a kerületben is folyamatosan csökken a gyerekszám: "A csökkenő lakosságszám miatt egyre kevesebb az iskoláskorú gyermek, kerületünkben ennek ellenére az elmúlt 20 évben nem kellett bezárnunk iskolát. Számos fiatal jár hozzánk más kerületekből, ma már többen vannak, mint a ferencvárosi kötődésű tanulók. Intézményeink folyamatos karbantartásán és felújításán túl, Ferencváros két iskolájában és óvodájában tanuszodákat építettünk és üzemeltetünk. Ez ritkaságnak számít Budapesten! (...)

Nagyon örülök ennek a kezdeményezésnek. Elsősorban azokra a társadalmi csoportokra kell odafigyelnünk, akik az átlagtól lefelé térnek el. A nehéz és hátrányos helyzetben lévő gyermekekre." 

A program hatására a  Molnár Ferenc Általános Iskolában csökkent a magatartási és viselkedészavaros diákok száma. A gyerekek könnyebben kezelhetőbbek lettek, fejlődtek képességeik és sikerült őket bevonni a tanulási folyamatba. A H2O-programban résztvevő pedagógusnak 2-3 órát kell készülniük egy órára, minden diák képességeire és érdeklődésére szabott feladatot kap.

A rendezvényen résztvett Bácskai János Ferencváros országgyűlési képviselője, Zubornyák Zoltán az FMK igazgatója és Tornai István polgármesteri tanácsadó, a Ferencvárosi Lokálpatrióta Egyesület képviselői.

Kétségkívül szokatlan párosításnak számít, amikor egy likőrgyár támogat egy iskolát. A szponzorok személyénél és cégének tevékenységénél azonban talán fontosabb a cél, amelyet el szeretnének érni. (Plusz Magyarországon és egy gazdasági válság során örülni kell minden segítő kéznek, szándéknak.)

Szilágyi Iván Péter

Márait nézni, olvasni, hallgatni: állásfoglalás. Belső lázadás az örökké felszínes és sekélyes világ ellen. Sorainak minden időben megvan a maga üzenete. Gyönyörű, hiányzó szavakba csomagolt dumm-dummgolyók, amelyek még akkor is hatnak és bennünk  vannak, amikor azt hisszük, hogy már rég elfelejtettük őket. Márait nem lehet túlélni.

A Pinceszínház Kőváry Katalin rendezésében nemrég sajátos válság-kabarét tűzött műsorára. Márai Sándort eddig kevésbé ismert oldaláról mutatják be: a nagy szomorkodó humoros arcát, cikkeit és leveleit veszik sorra. Anekdótákat és sztorikat, a múlt század lejárhatatlan szavatosságú hőseivel. Sajátos színházi előadás, prózai betétekkel tarkított Márai-legendárium. 

A konferanszié egy régi, hajlott lábú kávéházi asztalkánál ücsörög. Ráérősen, de annál szórakoztatóbban, amúgy "bácsisan" bontja ki rétegről-rétegre a titokzatos író életét. Hogy aztán a végén egy nagyon fekete és nagyon keserű lélekcsokoládét nyújtson át nekünk, gyilkos humorba és szenvedésbe áztatva. ...de azért jólesik, elvégre magyarok vagyunk és szeretünk szenvedni. Kuncogva meg főként.

Pletykák tömkelege kerül elő régi fiókokból: vajon tényleg volt viszonyuk Tolnay Klárival? Hogyan sodorta a színésznő veszélybe mindkettőjük életét? Mit hozott számukra a Felszabadulás? Testvérével, Radványi Gézával (Valahol Európában) való kapcsolata, életre szóló sértődésének oka is szóba kerül. Miért tudott haragudni, valakitől véglegesen elfordulni egy Márai? Milyen ember volt ő? Hős, vagycsak lusta mizantróp? Miért nem törődött legjobb barátjával, a halálán lévő Karinthy Fricivel? Még a telefont sem tudta felvenni, hogy megkérdezze: "Hogy vagy?"

Bátor kérdéseket feszeget a darab, amely reális képet nyújt az őnző, bezárkózó zseniről, aki 1989-ben lett öngyilkos. Amerikában, önkéntes száműzetésben. Mózesi sors. Nagyon várta, de már nem láthatta meg a magyar kiadású elvetélt ígéretek földjét.

Kőváry Katalin darabja könnyed, néhol légies. Nem veszik el a nagy gondolatokban, erkölcsi tépelődésben, próbálja a komikus, bohóckodó írót bemutatni. Márai poénjai ülnek, de egyben vágnak, szúrnak, ma is fájó sebeket szakítanak fel. Nem lehet felhőtlenül nevetni rajtuk.

A "Fizess nevetvét" ennek ellenére nyári darabnak nevezném, szórakoztató és lelkünket felrázó gondolatfutamnak, amelynek olyan Márai alapművekből merít, mint a Füveskönyv vagy az Európa elrablása. Egy mindenfajta modernitást (többek között a rádiót is), idióta "izmust" és képmutatást zsigerileg gyűlölő gondolkodó-masina szellemi látlelete-miközben szól a hegedű...

Talián Mariann színésznőként és muzsikusként is bemutatkozik, egy szál magányos, törékeny hegedűvel repít vissza bennünket Márai-korába. A Horty-rendszer mélabús, kesergő nótáit ugyanolyan erővel és hitelességgel játszva, mint a kommunista himnuszokat. Már maga ez is egy csoda: Best of Communism hegedűn!

A Pinceszínház nevét nyugodtan átkeresztelhetné Márai Színházra. Ez már a negyedik, összegző előadásuk, amelynek szereplőgárdája ismerős lehet a Márai-szerető közönségnek: Vallai Péter, Györgyi Anni, Schnell Ádám, Szirtes Balázs, Alberti Zsófi

A "Fizess nevetve" több mint próza, színház és korkép is egyben-saját korunkról is. Arról, hogy nem kell annyira sajnálni magunkat! Dőry Virág csodálatos, alig észrevehető, de mégis atmoszférateremtő díszletei között finom kézzel mindenkit kioszt az író.

Egy szomorkás, avítt, visszahozhatatlan kor humorába csomagolva. A gazdasági válság és a kommunizmus évei, problémái az örök cinikus szemével, aki megfizetett konokságáért, elvhűségéért. Ha nem is nevetve.

Ő elment, mi maradunk, a nézőtéren mindenki nevet és sír. Magyar darab, szétcincált magyar lelkeknek.   

„Szobrok és zászlók a Ráday utca kövein” 
 

Az elmúlt években Budapest Kultuccájává, második Váci utcájává vált Ráday utcában 2010 május 21-23. között tizenkettedik alkalommal rendezik meg a Plein - Art Kortárs Művészetek Fesztiválját. A rendezvény középpontjában ezúttal az indiai és magyar kortárs képzőművészet, zene, és irodalom áll. A fesztivál három napja alatt a képzőművészeti kiállítások, irodalmi és zenei performanszok a hagyományos terekből ezúttal szó szerint az utcára vonulnak.  
 

A Goethe Intézetben Zubornyák Zoltán fesztiváligazgató, Gegesy Ferenc polgármester és Szilágyi Márta Plein Art főszervező tartott sajtótájékoztatót az indiai nagykövetség képviselőjének jelenlétében. 
 

Gegesy Ferenc a fesztivál történetéről elmondta, hogy kezdetben csak festőket hívtak meg, mostmár a művészeti ágak széles köre megjelenhet. Különös tekintettel a fiatal művészekre. A rendezvényt a Merlin Galéria rendezi, a Ferencvárosi Önkormányzat támogatásával. „Mivel idén februárban voltam Indiában, amely nagy hatást tett rám, kíváncsian várom a mesés ország művészeinek bemutatkozását!” 
 

Zubornyák Zoltán elmondta, hogy 2010-ben is megtartják Kultucca nevű fesztiválsorozatukat a Ráday utcában: www.kultucca.hu 
 

„Nagyszerű művészek alapozták meg a Kultucca hírnevét. Polgármester úr kultúra melletti elkötelezettségének hála a válság ellenére idén is megszervezzük országos hírű rendezvényünket. Ferencváros kulturális arculatát döntően meghatározta a Kultucca, amelynek fontos eleme a Plein Art”-mondta Zubornyák Zoltán. 
 

Szilágyi Márta főszervező: „Fesztiválunkkal szeretnénk megjelési lehetőséget biztosítani a kortárs képzőművészeknek. Rengeteg sajtóeseménnyel és hírrel ostromolják a médiát, ezért nehéz eljutattni üzenetünket és felkelteni az újságírók érdeklődését. Minden évben meghívunk egy országot és annak (képző)művészeit. Tavaly Oroszországot láttuk vendégül, előtte többek között Kínát és Japánt. Fesztiválunknak mindig van irodalmi és zenei része. Mivel távoli országokról van szó, nem könnyű a szervezés. Nagyon sok múlik a személyes kapcsolatokon. 
 

Szorosan együttműködünk az indiai nagykövetséggel, három éve szervezzük Indiát bemutató  rendezvényünket. Egy olyan országról van szó, ahol az erős helyi hagyományok és a modern művészet egymás mellett élnek. India több mint egymilliárd lakosú ország, 28 tagköztársaságában több mint 120 nemzetiséggel. Egy federáció, amely magában akkora mint Európa. Nagyon jók a magyar-indiai kulturális kapcsolatok. Lázár Imre vezetésével magyar kulturális intézet működtetünk Indiában. Óriási és hiánypótló munkát végeznek!  
 

Már megérkeztek Bengálból származó indiai festőművész vendégünk munkái, intenzíven színezett olajfestmények. Frenetikus élmény volt kibontani őket. A festmények mellett videóinstallációk, szobrok és ötvösmunkák is megtekinthetőek lesznek. Tóth Szabolcs előadásában péntek este tradicionális indiai koncertet tartunk.  
 

Rendezvényünk irodalmi részét Kukorelly Endre vezeti-többek között egy Gandhiról szóló könyvet mutat be. A kortárs képzűművészet vonzóbb, ha több más művészeti ág is megjelenik mellette. Minden alkalommal zenei performansszal kötjük össze a megnyitókat. Próbáljuk megszólítani azokat, akik nem szoktak tárlatra járni. Ezért szervezünk koncerteket és szabadtéri szoborkiállítást. Kozma László  lesz házigazdája VideoIndia című vetítés-sorozatunknak, amelyben indiai művészek filmjeit mutatjuk be. 
 

Kivisszük a hagyományos, megszokott terekből a képzőművészetet. Kávézókban és irodák előtereiben állítunk ki. Tíz évvel ezelőt ez óriási felháborodást keltett, mert nem volt előképe. Felhívnám figyelmüket indiában tanult vendégművészünk, Somi Panni táncszínházára, amelynek szombat délután lesz bemutatója.” 
 

Tóth Szabolcs szitárművész: „Indiának legalább 2200 éves múltra visszatekintő  zenei formanyelve és hangzásvilága van, amely nehézségében és kifejezési módjában is nagyon hasonlít a magyar nyelvre. Tíz évvel ezelőtt azért mentünk Indiába, hogy „anyanyelvi” szinte sajátítsuk el zenéjüket. Februárban jöttünk haza nagy sikert aratott indiai koncert turnénkról.” 
 

A közeljövőben Gegesy Ferenc ferencvárosi polgármester kezdeményezésére szabadtéri szoborkiállítást tervez a kerület. 
 

Szilágyi Iván Péter

Szombat 11-től művészetkedvelőknek "Indiai hatások Lechner Ödön építészetében" címmel tárlatvezetést tart Renner Zsuzsanna indológus, az Iparművészeti Múzeum főigazgatója. Délután kettőtől sajátos színfoltként igazi indiai dizsi lesz, Dj Nomád kortárs indiai zenét fog keverni szabadtéren, a Ráday u. 49-ben. Dallamai még Gandhit is bepörgetnék.

Fél 5-től  performansz a Sivasakti Kalananda Táncszínház előadásában Koreográfia: Somi Panni Helyszín: Szabadtér, Ráday u. 49

Vasárnap 11-től workshop lesz gyermekeknek, amelyen tükörhímzést tanulhatnak Leb Zsuzsa babakészítőtől. Délután kettőtől a távoli pusztaságból, a BKV ménesén nyargal vissza Dj Nomád, hátán keverőpultjával, majd fél 5-től lehet más a könyv bemutató:

"Két kortárs, két könyv: Gandhi és Tagore" Házigazda: Kukorelly Endre Helyszín: Irodalmi sátor - Ráday u. 49. Kukorelly Endre közben parlamenti képviselő lett, így a népek közötti barátság jegyében egy magyar politikus fog mesélni indiai társairól. Este 8-tól Kálidása „Évszakok köre” versciklusa ihleti meg Orgoványi Gábor képzőművészt és  Varga János zenészt (remélhetőleg autentikus májusi időben), akik különleges tapintható, hallható előadással készülnek a BPIX Digitális Alkotócentrum közreműködésével.

A kávézók, éttermek ettől még persze működnek, a sokszínű fesztivál köré komplett családi programot lehet kanyarítani-nomád városnézést: kulturálódva, kávézgatva, zenét hallgatva, a teraszokon üldögélve vagycsak vígan vizipipázva a Shirazban.

Szilágyi Iván Péter

És akinek még a nomádhiánya van:

„A ferencvárosiak tudják a legjobban, hogy mi a jó nekik” 
 

"Egy lokálpatrióta, helyi érdekeket és értékeket összefogó szervezet gondolata már korábban is felvetődött. A Ferencvárosi Lokálpatrióta Egyesületet kerületünkért elkötelezett és itt lakó kerületi képviselők, intézményvezetők és kisebbségi vezetők alakították. Szeretett és köztiszteletnek örvendő elnökünk, Fekete Tibor nemrég elhunyt. Hiánya pótolhatatlan, vezetésével egy szellemileg és erkölcsileg stabil és erős civil műhely alapjait raktuk le.  Jómagam már nem vagyok önkormányzati képviselő, Gegesy Ferenc polgármester úr tanácsadójaként dolgozom. Emellett én is szervezem az egyesületet"-nyilatkozta lapunknak Paál Kálmán a Ferencvárosi Lokálpatrióta Egyesület elnökségi tagja (FLE): 
 

-Hogyan kötődik Ferencvároshoz és mit tett a kerületért? 
-Ízig-vérig ferencvárosi vagyok, 48 éve lakom itt. Itt jártam középiskolába és az FTC ifjúsági csapatában futballoztam 1963-67 között. Életem egyik legszebb időszaka volt! Itt kezdetem dolgozni műszerészként a Soroksári úton, az ÉLGÉP-nél. A Közgazdaságtudományi Egyetemet is a kerületben végeztem. Kerületi és fővárosi tanácstagként is Ferencvárosban dolgoztam. 1994. óta három cikluson keresztül voltam kerületi önkormányzati képviselő, mindig egyéniből, a választók szavaztak be. Megadatott számomra, hogy 2002-2006 között a kerület alpolgármestere lehettem. Miután úgy döntöttem, hogy a politikai pályát nem folytatom, Dr. Gegesy Ferenc polgármester úr megtisztelt bizalmával és polgármesteri tanácsadóként dolgozom. 
 

Büszke vagyok arra, hogy közös, helyi munkával sikerült megalapítanunk a RÖNK-öt, a József Attila-lakótelep ügyeivel foglalkozó részönkormányzatot. A RÖNK-ben nemcsak a lakótelep egyéni önkormányzati képviselői, hanem az összes párt delegáltjai részt vehetnek. Helyi ügyekben mindig sikerült közös nevezőre jutnunk. Kezdeményeztem a lakótelepen a pakolási rendszer korszerűsítését, részt vettem a társasházi felújítási pályázati rendszer kimunkálásában és működtetésében. Kezdeményeztem a járdák megdöntését a mozgáskorlátozottak és a kismamák érdekében. Számos pályázatot nyertünk el – néhányat magam írtam -, amelyekből a társasházi felújításoktól kezdve a traffipaxig beszerzéséig, a Közösségi Ház felújításáig sok mindent támogattunk és megvalósítottunk. Szép emlékeim vannak arról, hogy a Gazdasági Bizottság alelnökeként, majd a Költségvetési Bizottság elnökeként sok szakmai javaslat kidolgozásában is aktív szerepet vállaltam. A Középső-Ferencváros méltán híres városrehabilitációs programját egy cikluson át a Képviselő-testület megbízásából az igazgató tanács elnökeként irányítottam, szerveztem. Tény, hogy 1998-2002 között a rehabilitáció jelentősen felgyorsult és jelentős gazdasági eredményeket értünk el. 
 

-Elérhető politikus volt? Hogyan segítette választóit? 
-Szinte minden fogadóórámat megtartottam-amikor mégsem tudtam elmenni, mindig bepótoltam őket. Örülök, hogy nemcsak a körzetemből, hanem az egész Ferencvárosból  jöttem hozzám, kérték segítségemet. A munkahelykereséstől kezdve a méltányossági lakáskérelmekig sok mindenben segíthettem. Számomra ez szolgálat, nem munka. Családi, személyes ügyekben is kikérték tanácsomat, például arról, hogy hová érdemes óvodába vinni a gyereket. 
 

-Alpolgármesterként mivel foglalkozott? 
-A humán területtel, tehát az egészségüggyel, a szociálpolitikával, az oktatáspolitikával, a civil és non-profit szervezetekkel, kisebbségekkel és a kerület kulturális ügyeivel, vagyis a helyi társadalompolitikával. Például oktatáspolitikai koncepciót fogadtunk el, amely alapján létrehoztuk az egységes 12 évfolyamos Weöres Sándor Iskolát, vagy bevezettük az angol kéttannyelvű képzést a Kőrösi Csoma Sándor Általános iskolában. A mai Dominó Általános iskolában alkalmazott amerikai Pressley Riedge képzési módszer bevezetése is ebben az időszakban történt. A József Attila Általános iskolában pedig a művészeti képzés megerősödött. Szakemberekkel közös munkában kialakítottuk a kerület kulturális koncepcióját. Közismert, hogy Ferencváros és polgármester úr kiemelten és eredményesen támogatja a kultúrát. Aktívan segítettem a Ráday Kultucca-programot, amely nemcsak a kultúra képviselőinek, hanem a helyi vállalkozóknak is nagy lehetőséget jelent és öregbíti Ferencváros hírnevét. Kezdeményező szerepet vállaltam a Ferencvárosi Tanoda létrehozásában, vagy a Ferencvárosi Helytörténeti Egyesület megalapításában. 
 

Nevemhez köthető, hogy a Ferencvárosi Képviselőtestület 2003-ban elfogadta a kerületi roma programot. Előtte rengeteg szakemberrel konzultáltam és az elmúlt 6 év tapasztalatai azt mutatják, hogy elképzeléseink beváltak. Már az óvodától kezdve speciális felzárkóztató, beilleszkedést segítő képzést és nevelést nyújtunk a roma gyerekeknek. A Ferencvárosi Művelődési Ház bázisán azóta, minden évben Roma Kulturális Fesztivált szerveztünk. Természetessé vált, hogy a Ráday utca fesztiváljain is állandó megjelenési lehetőséget biztosítunk a cigány művészeknek. Mi, itt a Ferencvárosi Önkormányzatban nem ismerjük azt a szót: „megkülönböztetés”. Országos szinten egyedülálló módon, ügyfélszolgálati irodánkon lovári nyelven is feltüntettük, hogy milyen szolgáltatások érhetőek el. Tízfős roma mediátori csapatot hoztunk létre, akik segítenek kommunikálni és egyeztetni a cigány közösséggel.  
 

Közgazdászként végeztem és ezért polgármester rám bízta az önkormányzat hosszú távú gazdasági programjának összeállítást. Részese és kidolgozója voltam az Integrált Városfejlesztési Stratégiának, amelynek egész szociális, társadalompolitikai fejezetét, az önkormányzat un. anti-szegregációs programját én írtam. Tíz-tizenöt évre előre kidolgoztuk, hogy mind városfejlesztési, mind szociálpolitikai szinten mit szeretnénk elérni Ferencvárosban. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a József Attila Terv elnevezésű, szociális városrehabilitációs programunkhoz mintegy 2,9 milliárd forintos uniós támogatást sikerült a pályázat első fordulójában elnyernünk. Most dolgozunk a második szakasz szakmai részletein. Célunk a rehabilitáció folytatása, az elszlömösödött városrészek gyökeres megújítása, a ferencvárosi emberek életkörülményeinek minőségi javítása.

-Melyek az FLE céljai?

-Ötleteinkkel, kezdeményezéseinkkel szeretnénk segíteni a képviselő-testület munkáját. Civil szervezet vagyunk, sok lakossági kapcsolattal, napi szinten kapjuk a visszajelzéseket és javaslatokat az emberektől. Ezeket szeretnénk továbbítani az önkormányzat felé. Ferencváros fejlesztésének emblematikus figurája Gegesy Ferenc polgármester úr. Azt az értékes szakmai munkát szeretnénk segíteni, amit ő végez. Programunk megalkotása során rendszeresen –fórumokon és más közösségi programjainkon- kikérjük a ferencvárosiak véleményét, hiszen róluk szól a kerület, ők tudják a legjobban, hogy mire van szükségük.

-Milyen konkrét eredményeket értek el?

-A térfigyelő  kamera-rendszer kiépítése során megalapozott és tényleg hatásos szakmai javaslatot dolgoztunk ki, amelyet egyeztettünk szakértőkkel és a kerületi rendőrkapitány úrral is. A testület egyhangúan támogatta felvetésünket. Aktívan részt vállaltunk Deutsch László révén a lakóház felújítások során bajba jutott társasházak kárpótlási ügyeinek tisztázásában. 

A Gottsegen Kardiológiai Intézet gyermek részlegének javára gyűjtést rendeztünk, mert önerőből nem tudják előteremteni a gyermekek szívműtétéhez szükséges létfontosságú eszközök árát.

A József Attila-lakóteleppel is kiemelten foglalkoztunk, kezdeményeztük a helyi civil szervezetek összefogását. A Dési Huber Művelődési Ház lépcsősora elég meredek, nagy nehézséget okozott kismamáknak és a mozgáskorlátozottaknak a bejutás. Megfelelő műszaki megoldást sikerült találni a problémára, egy babakocsi rámpa kialakításával. 

-A képviselő-testületet nagyrészt pártok alkotják, nem civilek. Hogyan tudják elérni céljaikat, hallgatnak Önökre?    

- Reményeink szerint az észérvek hatnak. Egyesületünkben nem pártpolitizálás folyik, hiszen mindenféle világnézetű és párthátterű ember önkéntesen dolgozik együtt. Céljaink nem politikaiak, nem azt nézzük, hogy ki az ügyeletes zászlóvivő… Számunkra a kerületiek érdeke a fontos, és ezért minden demokratikus erővel nyitottak vagyunk a szakmai együttműködésre.

-Hogyan lehet kapcsolatba lépni Önökkel?

-Egyrészt honlapunkon a www.fle.hu keresztül, másrészt személyesen, ugyanis tagjainkat, helyi politikusainkat sokan ismerik. Fórumokat és FLE-klubbot szervezünk, amelyeken a kerület lakóit tájékoztatjuk terveinkről és kikérjük véleményüket. Tornai Pista barátomnak volt egy nagyon jó ötlete, hogy csináljunk egy ferencvárosi civil kalauzt, segítve a lakosság és a civil szféra kapcsolatfelvételét. E kalauz hamarosan a ferencvárosiak kezébe kerül.

Szerencsénkre nagyon sok karitatív szervezet működik Ferencvárosban. A pici gyerekek gondozásától kezdve az idősek támogatásáig, képviseletéig értékes munkát végeznek. Polgármester úr független politikusként nagyon fontosnak tartja a civil szférát és más ügyekben is mindig számíthatunk nyitottságára.  Véleményem szerint a Ferencvárosi Lokálpatrióta Egyesület a polgármester urat támogatva, vele együttműködve a jövőben is sokat fog tenni Ferencvárosért. 
 

Szilágyi Iván Péter 
 
 

"Új utat kínálunk a hajléktalan embereknek”

GyerekArc: Gesztiéket kilövik az űrbe

 (A plakáton nem a zsűri tagjai láthatók!)