2010.04.30. 10:59| Szerző: pestipeti

Feke Pál alakítja Istvánt a Ferencvárosi Fesztivál (FEFE) keretében, a Fradi-pálya gyepén bemutatásra kerülő István a királyban. Az M1 Társulat című televíziós tehetségkutatójának köszönhetően ismertté vált énekest először arról kérdeztük: miért pont őt választották ki a szerepre és mit jelképez Szent István az ő számára? 

"Nagyon fontos szerepet játszott életemben, későbbi pályaválasztásomban ez a darab. Még gyerekként, egy bakelitlemezen hallottam először az eredeti csapat: Varga Miki, Vikidál és Deák Bill Gyuszi tolmácsolásában. Óriási élmény volt végighallgatni! Remélem képes leszek megfelelni az általaluk lerakott alapoknak, de új szemszögből kívánom megközelíteni a szerepet.

A Társulat miatt fel kellett rugnom addigi biztos életemet, előtte 40 főszerepet játszottam az országban. Sokat kockáztattam, de megérte: óriási lehetőséget és élményt kaptam cserébe. Megismerhetett az ország, a nagyközönség!

Az István a királlyal régi szerepelálmom teljesült, amely egyben óriási feladat. Az elmúlt években utazó produkcióként több mint 300 ezer ember látta, most pedig egy rendhagyó helyen: az FTC futballstadionjában kerül bemutatásra.  

-Hogy készül fel István szerepére? Mennyi időt tölt el a gyakorlással?

-Elég komoly hangi, fizikai és lelki kondíciót igényel. István szerepe nagyon nagy súlyt, felelősség is egyben, hiszen nem egy egyszerű, sablonos figurát játszunk, hanem egy történelmi hőst, akiről mindenkinek van egy saját képe. Az eredeti koncepcióban István számomra túl visszafogottnak és puhánynak tűnt... Az én szememben ő egy kemény és kitartó ember, nem véletlenül tudott győzni Koppány felett! Szikora János rendező is így látja. 

Egy klasszikus fejedelmet szeretnék megjeleníteni, aki bár néha elággyul, fohászkodik, de királyként rendkívül erős és határozott. 

Szilágyi Iván 

 

 |   | Szólj hozzá!
2010.04.29. 17:53| Szerző: pestipeti

Építészeti Nívódíjat kapott a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Thaly Kálmán és Vendel utca sarkán lévő újépítésű, igen modern és elegáns üveg és fémelemekből álló épülete. A Trigránit Zrt. menedzselte fővállalkozóként. A Ferencvárosi Önkormányzat a Tűzoltó utcai 22. tömbben 16 darab önálló telek egyesítésével, majd a Szabályozási Terv szerinti átalakítássukkal telket biztosított az Oktatási Központ megvalósítására. Az előzményekhez tartozik: sokáig az Üllői útra, a Semmelweis Egyetem (korábban SOTE) régi központi épületeivel szemben álló parkos területre tervezték az egyetem bővítését. Az épületegyüttes sűrű szövetbe épülő városi ház, ezért a hagyományoknak megfelelően vertikálisan tagolták a funkciókat. Az oktatási funkciókat így nem külön épületszárnyba helyezték, hanem az épületrészek alsó, publikus szintjére: a földszintre, az alagsorba és a galériaszintre.


 

Az Elméleti Épület aulához kapcsolódó alsó szintjeire telepítették az előadó-, oktató- és konzultációs termeket, internetező helyeket és a kiszolgáló helyiségcsoportokat (ruhatárak, büfék, vécécsoportok, megőrzők, raktárak stb.) A rendezvényen megjelent Gegesy Ferenc polgármester, Páva István az Építőipari Mesterdíj Egyesület részéről, Szél Ágoston a SOTE rektor-helyettese, Pálovics Károly vezérigazgató-helyettes (Arcadom Zrt.). „Azon gondolkodtam, mikor idejöttem az épület felé, hogy milyen szerencsés a mi cégünk, hogy egy ilyen kerületet és polgármestert találtunk, mint Ferencváros és Gegesy úr. Két kezemen sem tudnám összeszámolni, hány alapkő letételen és díjátadáson vettünk már részt együtt”-mondta Koncz Ernő a Trigránit marketingkommunikációs igazgatója. A Trigránit Zrt. többek között megkapta építészeti Oscar-díjat is. „Rengeteget változott ez a kerület, mióta 93-ban itt laktam –mondta Koncz István-, sokkal több a nyelveket beszélő fiatal, tiszta szem és tiszta arc látható.”


 

Páva István az építőipari-nívódíj jelentőségéről beszélt. A SOTE új, hipermodern tömbjének bírálóbizottságuk egyhangú szavazással ítélte oda a középületeknek járó Építészeti Nívódíjat. „Az elbírálás során a kivitelezés minősége, a környezetbe való beilleszkedés és a létrehozók együttműködése alapján osztjuk ki az elismerést.” Sokféle funkciót foglal magába az építmény: aualát, előadóktermeket, hallgatói laborokat, állatházat, energiatakarékos módszerekkel kialakított kertet, kultúrált és szép közteret az épület az előtt. Biciklitárolót is leraktak a több mint 500 egyetemen tanuló diák részére.

 

Szél Ágoston a SOTE rektor-helyettese elmondta, hogy korábban az egyetem helyén egy autómosó működött, majd az építkezés alatt hatalmas gödör tátongott. A SOTE 5 egyetemi tanszéke működik az új épületben. Hosszú évtizedekig méltatlan helyen, egy lepusztult és korszerűtlen Puskin utcai házban foglaltak helyet. A Semmelweis Egyetem nemrég kiváló egyetemi címet vett át az oktatási minisztertől és nemzetközi elismertségű kutatóegyetemként tartják számon.

 

Gegesy Ferenc polgármester üdvözölte a megjelenteket és kiemelte munkájuk  jelentőségét, minőségét. Több hazai és nemzetközi építészeti díjat kapott már a kerület: itt épülnek a legszebb házak, irodaházak és mostmár itt működik a legnívósabban kivitelezett egyetemi szárny is.  A polgármester és az egyetemi vezetői emléktáblát avattak az alkalomból.

A rendezvényen részt vett Paál Kálmán, a Ferencvárosi Lokálpatrióta Egyesület alelnöke.

 

Szilágyi Iván Péter

 

 |   | Szólj hozzá!
2010.04.27. 16:33| Szerző: pestipeti

 Billentyűsök, űrhajó és New York a BS-ben

A választási hétvége nemcsak a hazai közéletet, hanem a zenei világát is felrázta. Persze mindkettőt más okból. A BS-ben szombat este tartott bulira Demszky-féle retró metróval mentem, egy olyan sportcsarnok-féleségbe, amely gyönyörű, bazinagy, és ennek megfelelően irtózatosan drága volt. Viszont igényes kialakítású és szemet gyönyörködtetően trendi, valahol egy hipermodern konferenciaközpont és egy jófajta new york-i concert hall között.

 

Jó székein punyadni és kultúrált „küzdőterén” bulizni, lézerfényei vakítóan szelik keresztül a sötétbe borult nézőteret, csak beléjük nézni nem szabad. A megújított BS tehát inkább hasonlít a Star Wars egyik űrhajójára, mint zenei színhelyre. Határozottan állíthatom: a koncerten egyértelmű kampánycsend-sértést vittek végbe, köszönhetően a félháznyi, diszkréten eldugott hangfalaknak és a résztvevő modern muzsikusok kemény, pörgős, lazításként pedig andalító dallamainak.

A formabontó hagyománynak számító billentyűsök éjszakáján végre mást is lehetett hallani, mint főtt krumpli szagú politikusok és késdobálós színvonalú, hörgő szónoklatok kavalkádját. Egy különleges estére újra színpadra léptek az elmúlt ötven év legsikeresebb zenekarainak billentyűsei: Omega, Karthago, Első Emelet, Kiki, Demjén Rózsi, Horváth Charlie és Rúzsa Magdi. Kivételesen nem az énekesek, hanem a máskor csak háttérben dolgozó billentyűsük vitték a prímet. Ők voltak a főszereplők és ennek megfelelően brillíroztak is, elképesztőeket szólózva és közösen előadva ismert vagy csak erre az estére írt számaikat. Sztárvendégeik korábbi vagy jelenlegei zenekarok énekesei, illetve olyan fiatal tehetségek voltak, mint a most is rém szexi, de mégis átlagos vidéki lányra emlékeztető, szinte félénk és szűzies Rúzsa Magdi, aki megszeppenve pillantgatott a mellette eldübörgő popzenei óriásokra.

Két évvel ezelőtt vetődött fel az ötlet, hogy össze kellene hozni a billentyűsöket egy színpadra, hiszen van már gitárosok éjszakája, dobosok találkozója, hát akkor miért ne lehetne a billentyűsöknek is közös produkciója? Megcsinálták, nem kicsit, nagyot alakítva. Az első Billentyűsük Éjszakájára relatíve kevesen jöttek el, most szellősen bár, de megtelt a nézőtér-a színpad előtt csápolók pedig kész polipinváziót alkottak. Az ismertebb számoknák hitchok-i sikolyokat produkálva, korukat megszégyenítő módon tekeregve, ujjaikkal V-ket mutatva, emellett persze táncoltak, csókolóztak, szorgalmasan gyúrtak a langyosból forróra forduló este folytatására. A középkorú vagányok és nejeik domináltak, de számos szingli, elveszetten kódorgó jócsaj (megvigasztalni őket felebaráti kötelesség) és pár pár is tiszteletét tette. Minden korosztály csípi a slágereket, és nemcsak rádióban.

A billentyűsük részéről Benkő László, Berkes Gábor, Gidófalvy Attila, Jankai Béla, Pálvölgyi Géza, Závodi Gábor és Lerch István lépett fel hangszerével. Mind emberileg, mind zeneileg abszolút összhangban voltak egymással. Folyamatosan, de azért finoman dicsérve kollégáikat és főként meghívottjaikat.


 

Benkő László, az Omega együttes billentyűse – akiről kevesen tudják, hogy anno a Benkó Dixieland Band-ben is játszott – zenei produkcióival, szóló albumaival többszörösen letette már névjegyét a zene asztalára.

Berkes Gábor, akinek nevét legtöbben az Első Emelet, az Emberek és a Rapülők zenekarokhoz kötik, sikeres színpadi szerző is, nevéhez számtalan dal, reklámzene fűződik és elismert zenei menedzser.

Gidófalvy Attila, a Karthago és a Lord zenekarokban nyújt felejthetetlen zenei élményt, ugyanakkor zeneszerzőként, dalíróként is elismert.

Jankai Béla, a Prognózis együttes meghatározó személyisége, dalírója az Omega együttes koncertjeinek rendszeres résztvevője, a Voga-Turnovszky-duó egyik zenei felelőse, a Bulldózer együttes tagja napjainkban a Benkő Lászlóval közös B-Project formációval koncertezik országszerte.

Pálvölgyi Géza zenei munkásságához elég azokat a zenekarokat, formációkat megemlíteni, amelyeket tehetségével kiegészített: pályafutása során az East, a Skorpió, a Charlie produkció és a Tátrai Band sorait erősítette.

Závodi Gábora Mex zenekarban zenélt, dalszerző, rendszeresen láthattuk és hallhattuk őt Demjén Ferenc és Koncz Zsuzsa koncertjeinek állandó billentyűseként, valamint Rúzsa Magdi fellépésein láthatja őt a közönség.

A hírekből megtudhattuk, hogy nem teltek eseménytelenül a szombat esti Billentyűsök éjszakájának próbái. Benkő László (67) például a kórházból sietett jött próbálni. Ezúttal a feleségét műtötték, akinek csípőprotézisre volt szüksége, miután már elviselhetetlenek voltak a fájdalmai. Az Omega billentyűse így a próbahely és a kórház között ingázott. Teljesítményén mindez csipetnyit sem érződött, szépen, példamutatóan állta a sarat és nagy bulival, fesztelen alakítással adta ki magából a feszkót.

A hét billentyűs zenéjére Rúzsa Magdi, Kiki, Miller Zoltán, Takáts Tamás, Vörös István, Frenreisz Károly, Varga Miklós, Charlie, Pohl Mihály, Demeter György és Bársony Attila énekelt egy-egy számot, az omegás Debreczeni Ferenc pedig dobolt. Színpadra lépett még Madarász Gábor gitáros, Zsoldos Tamás basszusgitáros, valamint Szentmihályi "Michel" Gábor dobos is.


 

Jelentem, Kiki még mindig fiatalos és nem érződik teljesítményén az első emelett. Charlie eltévedt futóként bekocogott a színpadra, majd fejéhez és imázsához ragadt napszemüvegében, rekedtes hangján óriási energiával vetette bele magát a buliba. A New York-al mindenkit elbűvölt, kár hogy a koncert után a Stadionok megálló lepattant környéke mindenkit ráébresztet: azér’ Budapesten vagyunk.

"A mai világban az énekesek vannak előtérbe tolva, miközben a zsenik a háttérben maradnak. Ennek a koncertnek pont az a lényege, hogy a vendégfellépők segítségével a billentyűsökre és a zene csodájára irányítsa a figyelmet" - nyilatkozta Charlie a Napi Ásznak.


 

"Megtiszteltetés, hogy újra meghívtak a bulira. Nagyon készülök a fellépésre, hisz két billentyűssel is lesz közös produkcióm. Gidófalvy Attilával a Karthago zenekar egyik slágerét adjuk elő. Ez egészen egyszerű lesz, ugyanis vele rendszeresen együtt zenélek. A nagyobb kihívást a Pálvölgyi Gézával tervezett produkcióm jelenti. Közösen zenéltünk az East zenekarban, ám azokat a dalokat vagy tíz éve nem énekeltem" - mondta a Napi Ásznak Takáts Tamás, aki aranyos, mosolygós és felszabadult volt.


 

Frenreisz Károly hatalmas basszusgitárjával nyakában, őserőt sugárzó, hatalmas bikafejével már-már földöntúli jelenség. Maga a rock. Ahol megjelenik, feltoronylik és belekiált a mikrofonba, mindenki odafigyel. Újra együtt volt a banda, nem is akármilyen! Varga Miklós sajnos csak dalban hozta el Európát, mindenki együtt zendített rá vele.

 

Demeter György a vokálban énekelt, de mikor a mackós tehetség kiállt szólózni, hangjától kis és nagyszáj egyaránt nyitva maradt. Lerch Itsvánnak Herpai sanyi volt a vendége, akivel a V-motorockban dolgoztak.


 

Az a teljesítmény, amit ezek az őszülő kamaszok (ál-nyugdíjasok) aznap este véghezvittek, több volt, mint örömzene. Nemcsak slágerek ismételgetésével akarták lenyűgözni a publikumot, számos ismeretlen vagy új dalt is előadtak, ugyanakkora sikerrel.


 

Pörgős és hangulatos tisztelgés a múlt előtt, naftalinszag nélkül.


 

A billentyűsök tartják össze a zenekarokat, ezenkívül zenét és szöveget is írnak. Nem is akármilyeneket, Závodi Gábor például Demjén Rózsinak írt első, méltatlanul elfeledett dalát adta elő, a demjéni pátosszal és a závodi-féle mélabús visszavigyorgással vegyítve. Gidófalvy Karthago és Lord klasszikusokkal bombázta nosztalgia faktorainkat. Gidófalvy nem változik, még mindig ugyanaz kőkemény, hazáját szerető rocker, aki így búcsúzott közönségétől: „Isten áldjon benneteket!”


 

Benneteket is fiúk és mihamarabb következzen az a folytatás!


 

Köz-Zöld összeállítás/Szilágyi Iván Péter


 

www.nepszava.hu www.stop.hu www.cosmopolitan.hu

www.blikk.hu www.netriport.hu


 

 |   | Szólj hozzá!
2010.04.23. 08:57| Szerző: pestipeti

E Szabó Margit textilművész-grafikus Mester u. 5. szám alatti Ferencvárosi Pincegallériában kiállított installációi egyszerre hétköznapiak és formabontóak. Hétkönapiak, mert egyszerű, minden háztartásban meglévő anyagokra festette őket és formabontóak, mert ilyen művészi kifejezési eszközökre eddig még alig volt példa.

E Szabó Margit közvetlen, kedves, mosolygós asszonyka, pályáját szőnyegkészítőként és festőművészként kezdte, mára már megunta a táblaképeket: "A klasszikus mesterekhez képest újat és szépet a mai festők (mindenki annak tekinti magát, még a háziasszony is) úgysem képesek jelentőset alkotni. Túl nagy az önbizalmuk és kevés a művészi teljesítményük. Fölöslegesen strapálják magukat, leginkább terápiás célokra felhasználva a művészetet." E Szabó Margit mostanában csak ritkán sző, de egy otthoni leltározás alkalmával felfigyelt azokra a peckesen felfelé meredő kartonrudakra, amelyekre a szőnyegeket tekerik. Rögtön beindult fantáziája, új alkotófelületet, "vásznat" talált bennük. Csomagolópapír festményeket és csipkerészleteket ragasztott rájuk, kombinálva a tradicionális mintákat, teremtés mítoszokat a hazai csipkekészítés hagyományaival.

Még tovább ment: a reneszánsz Velence szín- és jelképrendszerétől kezdve az ultramodern színkezelésig igen tág festői készletet alkalmaz, E Szabó Margit nyitott új megoldások iránt. Síkra festett képei az oszlopokon (volt szőnyeg feltekerők) folytatódnak. Kollégái nem értik és értékelik eléggé az új stílust, de a gallériába látogató iskolás csoportoknak nagyon tetszett a modern, bátor eszköztár.

E Szabó Margit megrendelésre festett és szőtt már Bartók Bélát, Szent Erzsébetet, most azonban saját ötlet alapján, merőben újszerű és eredeti technikákra talált rá.

Szilágyi Iván Péter

 

 

 

 

 

 

 

 

 |   | Szólj hozzá!
2010.04.22. 12:18| Szerző: pestipeti

B-közép helyett kultúra Ferencvárosban

 
Hosszú évek kitartó és rendületlen cigányozása, zsidózása, trianonozása és szurkolói balhéi után egy rendhagyó kulturális rendezvénysorozattal új irányt vehet a FTC. Idén a Ferencvárosi Fesztivál (FEFE) vezető programjait, koncertjeit –a többi nyári rendezvénysorozathoz képest feltűnően olcsó jegyárakkal- a nagy múltú, de mára néhány száz felelőtlen, a stadiont terápiás célokra használó szurkoló miatt lejáratódott Üllői úti stadionban fogják megtartani. Ferencváros Önkormányzata, az FTC Zrt. újító és európai szellemű vezetése és a FEFE szervezői június 11-26 között világszínvonalú zenekarokat, társulatokat vonultatnak fel a Fradi-stadion gyepén. A program felépítése során mind a modern kultúra, mind a hagyományos, népi dallamvilág rajongóira gondoltak: az Experidance-től kezdve a Ghymes Együttesig a hazai kulturális élet számos jelentős és elismert képviselője fel fog lépni.
 
A rendezők a Fradi székházának dísztermében nagyszabású sajtótájékoztatón mutatták be a várható programokat Gegesy Ferenc polgármester, Zubornyák Zoltán igazgató, Gárdos Péter művészeti vezető és a Fradi képviselői részvételével. Személyesen megjelent Román Sándor, Benkó Sándor, Szörényi Örs, Feke Pál, Kaposi Gergő művészek.
 
A programot szándékosan alacsony, megfizethető jegyárakkal (a legdrágább belépő is csak 1990 Ft) hirdették meg, hogy rajongók és futballszeretők minél szélesebb körét megszólíthassák. A Ferencvárosi Fesztivál képviseletében Zubornyák Zoltán és Gárdos Péter elmondták, hogy programjaikkal szeretnék megtölteni a Fradi-stadiont, a hazai futball és Ferencváros új arcát megmutatva. Gegesy Ferenc polgármester üdvözölte, hogy egymásra talált a kerület két szimbóluma: az FTC és a FEFE.
 
A Ferencvárosi Fesztivál idén is a GyerekARC képzőművészeti pályázattal indul, immár harmadik alkalommal hirdetik meg 6-14 éves fiatalok számára. A téma a barátság és a békés együttélés különböző származású és bőrszínű emberek között. A legjobb nyolcvan alkotást Budapesten, a Művészetek Palotája előtt állítják ki. Fontos rendezvény, mert gyerekeink erkölcsileg és szellemileg még épek (reméljük azok is maradnak!), a média, az indulatpolitika és az „új világ” többségüket még nem ferdítette el. Sokat lehet tanulni tőlük, ezért szeressük, óvjuk, hallgassuk őket és nézzük meg rajzainkat-saját, „felnőttes” hülyeségeink megrögzött ismételgetése helyett.
 
Június 16-án fél 9-től az Experidance „Revans” című Ludas Matyi feldolgozásával nyitja meg kapuit a fesztivál. Az előadáson Román Sándor világhírű táncosai mellett Törőcsik Mari is fontos szerepet kap. A csapat 8 hónapi megfeszített munkával állította színpadra Ludas Matyi, a retro igazságosztó történetét, amelyet 2003. óta Magyarországon és szerte a világon nagysikerrel játszanak. Román Sándor a hazai kultúra egyik legegyedibb és legformabontóbb nagykövete, aki szuperlátványos előadást ígér. A finálédalt Kovács Ákos tolmácsolásában hallhatjuk.
 
Június 17-én fél 9-től a Concerto Budapest Szimfonikus Zenekar „Világhírű klasszikusok” című összeállítása következik, amely a boldog békeidők és a művészi értékekkel is bíró zene ma különösen hiányzó világába repít vissza. A nemzetközileg is elismert zenekart még 1907-ben alapították, Postás Zenekarként, Kossuth Ferenc kereskedelmi miniszter engedélyével. 1995-től a ferencvárosi Telekom Zeneházban működnek Keller András művészeti vezetésével-olyan világhírű magyar muzsikusok közreműködésével, mint Ránki Dezső, Kocsis Zoltán, Perényi Miklós, Takács-Nagy Gábor. Előadásukon többek között Mozart, Kodály és Vivaldi műveivel-mindezt a Fradi széksorai előtt. Nem mindennapi műsornak, párhuzamnak ígérkezik.
 
Június 19-én szombat fél 9-től a Gyhmes: Álombálom című koncertjét láthatják az Albert Stadionba látogatók. 1983-ban felvidéki magyar zenészek alapították a zenekart, tagjaik előtte rockot, komolyzenét és régizenét egyaránt játszottak. Közép és kelet-európai népzenei gyökerekből merítenek, hagyományos és mára szinte kihalt hangszerek (brácsa, cimbalom, duda, tökcita) felvonultatásával. Tökös, bevállalós, bátor zenei világú nemzettestvéreink leginkább a világzene (World Music) kategóriájához állnak közel. Japántól-Irakig mindenhová elvitték a modern magyar népzene hírét és az emberek közötti összefogás, tolerancia gondolatát.
 
Június 20-án este héttől a Benkó Dixiland Band, a Boban és Marko Markovic Orkestar és az Old Boys ad közös koncertet. Boban Markovicsék roma tradíciókra építő legendás fúvószenekarának fellépése a Fradi-stadion sokat látott szektorai között páratlan és merész gesztus. Főként olyan békepártinak nagy jóindulattal sem nevezhető környezetben, ahol a cigánysággal szemben eddig csak rasszista megnyilvánulások hangzottak el. Most bizonyíthatnak a szurkolók és igen jól szórakozhatnak azon vendégek, akik szeretik Emir Kustorica filmjeit, Markovicsék páratlan, vérbő és humorban áztatott zenei világát. Marko és Boban, apa és fia együtt vezetik a nagyhírű, Szerbia szép arcát megmutató bandát.
 
A Benkó Dixiland Band a világ egyik legjobb jazz együttese, amely évtizedek óta állandó fellépője a Ferencvárosi Fesztiválnak és szerda esténként klubnapokat tartanak a Pinceszínházban. 1957-ben alakultak, már első lemezük aranylemez, először a szovjet blokkon belül (számos elszakított magyar területet bejárva), majd a 70-es évektől Nyugaton is befutottak. Évente 200-250 koncertet adnak Magyarországon és a nagyvilágban, most jelent meg hetvenedik lemezük. 600 millió néző követi nyomon tv-showműsoraikat és fellépéseiket.
 
Június 25-én pénteken és 26-án szombaton fél 9-től nagy magyar klasszikussal, az István a Királlyal zár a fesztivál, amelyet a Társulat előadásában hallhatunk. 1983-ban volt a rockopera ős-bemutatója, mely során Bródy János és Szörényi Levente ötvözték a kemény rockot a trendi poppal. Megjelenik benne a populáris zene, a népzene, a gregorián és a hazai zenés színjátszás. Az István a király a kommunizmus alatt erőszakkal elnyomott magyar élet és lélek, szabadságérzés felszabadítója volt, amely fröccsöntött botox-világunkban ugyanolyan aktuális, mint „régen”: István ma is útban van, pontosabban lenne. Jöjjünk el minél többen és álljunk ki értékei: a tiszta, európai és megalkuvásmentes hazaszeretet mellett. Csíksomlyón közel félmillió ember előtt játszottak, mi se maradjunk le! Feke Pál láthatjuk István helyett, aki az eddigi puhány, nyafogó István helyett egy kemény királyt szeretne életre kelteni.
 
Mit üzen máma István példája? Hülye kérdés, nagy királyunk biztos, hogy nem tudna meglenni mai világunkban. Ha mégis, a vallási és nemzetiségi toleranciát, a feltétlen Isten-hitet és a határtalan hazaszeretet tolmácsolná, súgná, de inkább ordítaná fülünkbe.
 
Ránk is férne!
 
A Ferencvárosi Fesztivál egy része idén is beköltözik a Bakáts téri Assisi Szent Ferenc Templomba, ahol Handel Messiását adják elő. A Messiás mélyen vallásos mű, amelyben a hívű Handel saját Jézus-vágyának állít emléket. A keresztény kultúra szimbolikus alkotása elértéktelenedett, mindent relativizáló világunkban különösen fontos üzenettel bír. Hiába mellőzték az Európa Unió alapokmányaiból a zsidó-keresztény alapokat, mi nem feledkezhetünk el róluk, őseinkről, hőseinkről, vallási alapértékeinkről.
 
Az idei Ferencvárosi Fesztivál fő üzenete: a megújulás. Új Fradit, új Ferencvárost, új Magyarországot, régi értékek és nemzeti egység alapján.
 
Szilágyi Iván Péter
 

 

 |   | Szólj hozzá!
2010.04.17. 10:00| Szerző: pestipeti

Medvecukor és melegnyalóka a Jóskáról

 
Erdei Ferenc már jó néhány X-en túl van, de még mindig friss és éber. Pedig kemény és nehéz élete volt, felesége és 45 éves fia tragikus halálát is végig kellett néznie. Mégis talpra állt, tovább csinálta, bár a magányt nagyon nehezen viselte. A nyolcvanas éveiben járó Feri bácsinak azóta van társa, beújított egy „barátnőt”. Persze a „telepről”. Mármint a Jóskáról, ahol immár 47 éve lakik: „Sokat változott a József Attila-lakótelep, javasoltam, hogy kereszteljünk át kertvárosnak. Budapest legszebb és legzöldebb kerülete Ferencváros.”
 
Feri bácsi a IX. kerületi MSZOSZ vezetője, sötétbarna hosszúkabátjában minden reggel megveszi a Népszavát és összetartja a helyi csoportot. Sokszor kérnek tőlük embereket lakossági fórumokra, hogy legyen közönség. Havi rendszerességgel ünnepi műsorral dúsított klubnapokat tartanak, beteg tagjaikat meglátogatják a kórházban, elfekvőben és egészségügyi tanácsadásokat is szerveznek. Régebben minden évben kilátogattak a Margit-szigetre, megnézték a Zenélő Órát és gyógytornáztak egy kicsit. Az utóbbi időben már csak a József Attila-lakótelepet sétálják körül, egy kis uzsival és a Rózsák-terének meglátogatásával: „Minden születendő gyereknek egy rózsát tesznek ki.” Feri bácsi nagy újító, kezdeményezője az Egyedülállók Klubjának (felesége halála után hozta létre) és a Nyolcvan Évesek Klubjának, amelyet végül elvetett a többség, majd nem sokkal később –jó magyar szokás szerint- lekoppintották és létrehozták a „75 Évesek Klubját”. Eredeti. Szerkesztőbizottsági tagja az MSZOSZ „Múló évek” című lapjának, amelyben lelkesen publikál. 
 
Némi fatelepi kiruccanás után tizenhét évig az ország egyetlen édesipari szövetkezetét vezette, amelyet úgy képzelhetünk el, mint Charlie Csokigyára kicsiben, szocialista kivitelben. Gyógycukorkákat, nyalókákat, ostyát, fagyi „alkatrészeket” gyártottak. Miután kinevezték igazgatónak, vezetői és adminisztratív teendők után, a munkaidőt követően lement az üzembe: kitanulni az édességgyártást. Hosszú hónapokig dolgozott a melósokkal a szalag mellett. Együtt gyártották gyerekek és fogorvosok körében igen népszerű édességeiket. „Kevés haszon, nagy forgalom”-hangzott Feri bácsi alapelve.
 
A kis szövetkezetből országos céget csinált, járta az országot és új megrendelőket, boltokat toborzott. Hatvanévesen önként nyugdíjba ment, „hadd jöjjenek a fiatalok.” Feri bácsi ügyes, rafinált ember, igazi kereskedő: akkoriban is sok fiatal bolondult az új autókért. Édességstandjukat éppen ezért a nyugati autókat kiállító hely mellé vezényeltette, amelyből nagy siker lett, hosszú sorok álltak nyalókáért, medvecukorért. De hogy készül a medvecukor? Gumicukorka az alapja, amelyhez felfőzött gumiszerű őrleményt tettek (a közeli malomban darálták le), majd zselatinnal keverték. Öt napig kellett szárítani és Feri bácsi mindmáig megőrizte a receptjét. Nagyon ment, ellenben a gyógy cukorkákkal, amelyből csak az eukaliptusz alapú „Ánizs Hajót” vették.
 
Még mindig fejből tudja, hogy egy nyalóka 2,2 gramm volt és imádták a gyerekek. Nagy riválisuk, az „Édesipari Vállalat” megirigyelte sikerüket és Lengyelországból hozatott ellen-nyalókát. Olyan rossz volt, hogy visszaadták a kereskedők és végül Feri bácsiék cégéhez került, bedarálták a medvecukorba. Miből lesz a nyalóka? „Székesfehérvárról hoztunk szirupot hozzá, adalék anyagokat tettünk bele, majd hidegasztalra kerültek, hogy megkeményedjenek.
 
Kézzel csomagoltuk be őket.” Egyszer egy munkás berúgott és bedobott egy csavarhúzót a nyalókagépbe, tönkre is vágta. Legendás Kojak-nyalókát sajnos nem csináltak, „Ostyaceruzájuk” viszont nagyon népszerű lett. Először formába öntötték, kisütötték, majd csokoládéba mártották az isteni édességet. Konkurensük „melegnyalókát” készített és irigységből feljelentette őket. Koleszterin háború!
 
Jelenleg a ferencvárosi MSZOSZ-t szervezi, amelyért megkapta a Ferencváros Érdemérmet. Gegesy Ferenc polgármester, Zubornyák Zoltán FMK igazgató és Bánsághi Tamás alpolgármester és Paál Kálmán polgármesteri tanácsadó nagyon sokat segíti munkájában, kedvelik az öregurat. Van amikor saját zsebükbe nyúlva támogatják rendezvényeiket. Rendszeresen megünneplik a nőnapot, május elsején természetesen majálisra mennek és még nyugdíjas „Ki mit tudott” is tartottak. Rendezvényeiken a férfiak abszolút kisebbségben vannak, de mindig gondolnak az asszonyokra. „Tavaszi zsongás” című rendezvényükön fiatal cigányokból álló zenekar lépett fel.
 
Fakanál Érdemrendet is alapítottak, nemes, már-már feminista célokkal: céljuk, hogy a nőket ne lehessen a rezsó és a fakanál mellé száműzni. Minden klubnapjuk családias, a „Nemcsak húszéveseké a világgal” kezdenek és a „Szeressük egymást gyerekekkel” zárják együttléteiket.
 
Kevés színész jön el ingyen, a fiatal tehetségekre azonban mindig számíthatnak. Ők még nincsenek elszállva maguktól. Következő programjuk során Székesfehérvárra mennek, kirándulni és templomot nézni.
 
Szilágyi Iván Péter
 |   | Szólj hozzá!
2010.04.13. 12:27| Szerző: pestipeti

József Attila-rekord a Gát utcában 


Rendhagyó, kulturális „rekordkísérletet” tartottak a Költészet Napján Ferencvárosban. Április 11-én, József Attila születésének évfordulóján Galkó Balázs színművész Márta István zenei kíséretében egy nap alatt olvasta fel a munkásköltő összes művét. Óránként –mint a gyárban- 10 perces szünetet tartott. Délután a József Attila Társaság koszorúzott. 

                  

A vers-maraton éjfél után fejeződött be. Nemcsak ferencvárosiak és értelmiségiek jöttek el. Számos környékbeli, tőrőlmetszett pesti polgár, házban és a környéken lakó, roma és nem roma ember ült be egy félórára. A verseket időrendben olvasták fel, Márta István melankolikus, szomorkás dallamai mellett. Sokan csak benéztek, aztán mentek tovább a dolgukra-szabadon lehetett mozogni, jönni-menni. Nem volt kötött nézőtér-csak egy letakart, fűtött sátor. Igen jól jött a zimankós időben. Több száz ember látogatott el, pedig a megemlékezés az országgyűlési választások első napjára esett.


József Attila szülőházába és az emlékhelyre, a kedvesen és hangulatosan lepattant Gát u 3-ba főként csak iskolás csoportok járnak. Bár a kerület nagy része megújult, a Gát utca és házai még mindig „tartják magukat”. Hamísítatlan belpesti miliő, málló fal, poroló, gang, takarító szomszédok, egyszintes ház. A rendezvényt az Ferencvárosi Művelődési Központ (FMK) karolta fel, a művház munkatársai a felolvasáshoz igen szép és hangulatos díszletet raktak össze. A sátor alatt székek, melegítő állványok, a ház előtt lakókocsinak kinéző büfé József Attila-menüvel, többek között kuglival. 
 

Zubornyák Zoltán az FMK igazgatója köszöntötte a résztvevőket, majd Gegesy Ferenc polgármester következett, aki sok más városvezetővel szemben nem egy „pesti Ciceró”. Szeret röviden, tömören beszélni. Szép szavak, öblös hangú szónoklat helyett József Attila egyik verséből idézett. 
 

Zubornyák Zoltán igazgató elmondta, hogy Ferencvárosban minden évben megemlékeznek a Költészet Napjáról. Az idei ünnep jelentőségét és látogatottságát rendhagyó módon egész napos felolvasással szerették volna megemelni: „Galkó Balázs már eddig is sok rendezvényünkön szavalt. József Attila összes versét korábban már előadták a Fiatal Művészek Stúdiójában és az Új Színházban. Balázs felvetette, hogy Ferencvárosban idén ünnepeljük ezzel a Költészet Napját. Galkó Balázs és Márta István egyébként száz éve barátok és szívesen lépnek fel együtt.”

Martini Katalin főszervezőt arról kérdeztük, mennyire ismerik a költőt a ferencvárosiak? „Az iskolások jobban ismerik, hallották a nevét. Nem tapasztaljuk, hogy a felnőtt lakosság körében népszerű lenne. Megdöbbentő, hogy az ünnepségtől két házra, az egyik szomszédos épület elé egy komplett lomtalanításnyi kacatot raktak ki!”  


 

Gegesy Ferenc nemcsak a magyar, hanem a világirodalom egyik legnagyobb költőjének tartja József Attilát, Ferencváros szülöttjét. „Közel 600 vers hangzik el ma. Azzal szeretném segíteni művész úr munkáját, hogy én is elmondok egyet közülük: „Reménytelenül”. Az Ódát is tudom, de csak saját magamnak merem elmondani.

-Miért pont ezt a verset választotta?-kérdeztük a polgármestert.

-Mert ez a legrövidebb (nevet). Több versét is megtanultam, de féltem, hogy egy hosszabb műbe az izgalom miatt beleakadnék. Nagyon sok könyvem van, a sok munka miatt csak nyáron van időm olvasni.    
 

A rendezvénysorozat részeként József Attila-sétát rendeztek kerületi diákoknak és lakosoknak, a költő több mint 11 ferencvárosi házban lakott a kerületben. "Város peremén” című versében érzékletesen írja le az akkora viszonyokat: „A Haller utca akkor még egy teljesen lepukkant, külvárosi hely volt. Az FMK helyén például egy temető működött. A szoba konyhás lakásokban standard viszonyok uralkodtak, mindenkinek volt egy ágya, plusz hodekli és a kályha. József Attila édesanyja halálig élt Ferencvárosban.” A Gát utca 3. alatti emlékhelyen a költő saját kézzel írt versei mellett digitális archívum is elérhető. A versmondás közben, alatt a ház több lakója is befutott. Elcsíptem egyiküket, aki kislányával éppen az ebédre valót hozta. Eladóként dolgozik, megebédelnek és utána talán lemennek meghallgatni egy-két verset.   


(Következő  cikkünk interjú Betlen János televíziós műsorvezetővel, akit arról kérdeztünk: vajon a magyar politikusok ismerik a magyar irodalmat?)  

Szilágyi Iván Péter 
 

 |   | Szólj hozzá!
2010.04.10. 21:14| Szerző: pestipeti

Györgyi Anna megmutatja 
 

Lehet egy nőben három anélkül, hogy a Csodálatos elme 2., női kiadását vinnénk színre? Elég vagy sok(k) 3 nő egy estére? A Pinceszínház „Annie, Anna, Annabella” című monodrámája pikáns és elgondolkoztató választ ad a fenti kérdésekre, egy nagyszerű és vadítóan szép 40-es: Györgyi Anna segítségével. Az „Annie, Anna, Annabella” című darabban Györgyi Anna a Nő három típusát és korképét viszi színpadra, egymásután és szünetek nélkül. Először prolinőként a földről szedegeti a morzsákat, majd leveti gátlásait és ruháinak nagy részét. 
„Sokszor nem értettem egyet a darabban leírtakkal. Három női karakter, egy férfi szemével. Elég sok közhelyes megállapítás, jellemvonást láthatunk és hallhatunk. Wesker ettől függetlenül nagyon jó író. Az első figura könnyebben megfogható és reálisabb dolgokat mond (takarítónő), míg a Summa Cum Laude-s francia fordítólány és a sikeres, de tehetségtelen írónő alakját sokkal nehezebben tudják megérteni, átélni a nézők. Nem egy könnyen emészthető darabról van szó, amelyre azért ülünk be, hogy önfeledten szórakozzunk”-nyilatkozta az általa megjelenített nőalakokról a színésznő.

SZIP: A három nő közül melyik áll hozzád a legközelebb?

Anna: Egyik sem, ezek nem én vagyok. A takarítónőben számomra a legjobban megfogható dolog a magánya, nincsen társa és barátai. Egy magányosan megöregedett, szerencsétlen sorsú nő. Mindenki volt már rossz állapotban vagy egyedül…  
 

A második szerepben egy diáklány keresi helyét, hogyan tudna karriert befutni egy férfi segítségével? Amikor öltözködik, harisnyatartójában és toppjában azon gondolkozik, miként használja ki a férfit, aki őt szereti, de a lány kiröhögi és lenézi. Azonban ki akarja facsarni céljai elérése érdekében. 
A harmadik egy sikeres, de magányos és depressziós írónő. Erről is vannak emlékeim, de egyik sem én vagyok... Nagyon jó kapcsolatban élek, kétgyermekes anyaként és szeretem a munkámat.

SZIP: Ha lenne egy negyedik karakter, Györgyi Annáról, hogyan formáznád meg?

Anna: Mindig és minden szituációban más vagyok, állandóan változunk. Negyvenkét éves anyaként a legfontosabbak számomra a gyerekeim és a családom. A munkámért bolondulok, a színházat nemcsak a pénzért csinálom. Sokan puszta pénzkeresetté degradálják ezt a munkát, pedig jóval többről, emelkedettebb hivatás a miénk.

SZIP: A gyerekeidet el szoktak vinni az előadásra?

Anna: Három éves kisebbik gyerekem még csak a Bábszínházban volt, a nagyobbik látott már néhány előadásban, a Szerelmes halban vagy a Turandotban. Teljesen megdöbbent, hogy mennyire más vagyok jelmezben. Nem erőltetem, hogy nézzenek meg. Ez az ő választásuk.

SZIP: Az útját kereső diáklány szerepének fontos része egy majdnem vetkőzős jelenet-kihívó fehérneműben. Mennyire jelentett ez számodra nehézséget?

Anna: Van rajtam egy harisnyatartó és top, ez hozzátartozik a szerepemhez. Nem jelent számomra semmi különös kihívást, szorongást… Egy nő öltözködik és mikor a fehérneműnél tart, nézegeti magát a tükörben. A próbákon már előre készültem a jelenetre, hogy megszokjam, otthonról hoztam fehérneműket és tűsarkú cipőt. Ennek köszönhetően, mikor először megkaptam a jelmezt, nem ért meglepetésként annak „lengesége”.

SZIP: Bejönnek neked ezek a ruhák?

Anna: Negyvenkét  évesen, két gyerek után valamilyen szinten ki kell, hogy nézzek. Tudom magamról, hogy nem vagyok tökéletes, de arra törekszem: ne a testemet nézzék, hanem az általam alakított szerepet.

SZIP: Te hogy döntöttél volna az útját kereső diáklány helyében? Érdek vagy élet?

Anna: Szó sem lehet róla, hogy eladjam magamat! Többször is voltam már ilyen helyzetben, de én nem tudnék így élni, elkurvulni…

Ez egy nagyon jól kitalált és megírt darab, amely különböző élethelyzeteket és korokat mutat be. Mindenki megkeresheti, hogy épp hol tart.

SZIP: Pillanatok alatt kellett átváltoznod takarítónőből-szexbombává.

Anna: Ki kellett szaladjak és nagyon gyorsan át kellett öltöznöm. Volt öltöztető és fodrász, akik sokat segítettek ebben. Ennyi rutinom már van, a különböző karakterek közötti átálláshoz pedig hozzászoktam a próbákon.

SZIP: Kiknek ajánlanád, és kiknek nem ajánlanád e darabot?

Anna: Mindenkinek ajánlanám, kivéve az olyan férfiaknak, akik nagyon fiatalok és azoknak, akik kiütést kapnak az ilyen, kicsit „feminista”  daraboktól. Középkorú vagy korombéli emberek talán jobban megértik, már tudják: mi az, hogy elcseszett élet.  
 

Ahhoz hogy értékelni és érezni tudjuk, át kell élni jó és rossz tapasztalatokat egyaránt.   
 

Szilágyi Iván Péter  
A felvétel nem a színdarabból való, de jó nézni és büszkén konstatálni, bombázói nemcsak az amerikai légierőnek és nemcsak a huszonéves lányok között vannak. Forrás: www.celebek.hu

 |   | Szólj hozzá!
süti beállítások módosítása