Keresztényi darab pokoli időkről
Március 29-én kedden, Mindszenty József hercegprímás születésnapját a „Szeretlek, Faust” című darabbal köszönti a Pinceszínház. Pozsgai Zsolt 15 éve nagy sikerrel játszott drámai játékában a magyar történelem olyan hírhedt figurái elevenednek meg, mint Rákosi Mátyás, Szálasi Ferenc, vagy éppen Péter Gábor ÁVÓ-vezér. Kiváló és karakteres színészek keltik életre modern hőseinket és: Lux Ádám, Kautzky Armand, Ifj. Jászai László, Tóth Tamás, Fazekas Zsuzsa és Fazekas Andrea bújik a bőrükbe. Lehet-e, kell-e, és ha igen, hogy beszélhetünk róluk? Van helyük történelmünkben, a színpadon? Hogy kerül egy cellába a Pap és a Színész? A közelgő Húsvét alkalmából Kiss József rendezővel a keresztény szellemiségű darabról és a megbocsátásról beszélgettünk:
„A Szeretlek, Faust egy történelmi fikció, amelyben egy cellában raboskodik Mindszenty József és Jávor Pál. Tény, hogy mindketten Sopronkőhidán voltak, de azt nem tudjuk, hogy a valóságban találkoztak-e. Az író ezt a furcsa szituációt gondolta tovább, egy nagyon különleges időutazás, ha úgy tetszik, pokoljárás lett belőle. Az idősíkok hihetetlen gyorsasággal metszik egymást: Tanácsköztársaság, nyilas rendszer, Rákosi-uralom. A játéktér ezért végtelenül le van egyszerűsítve, ahogy a jelmezek is csak szinte jelzések.
Mindszenty Józsefnek nagyon kemény élete volt, hosszú ideig zalaegerszegi plébánosként szolgált, majd 1944-ben kinevezték veszprémi érseknek. 1945-ben már a katolikus egyház feje, és újabb gy-két év múlva már meg is vádolták. Mérhetetlenül komolyan vette hitét és feladatát, gerincessége természetesen konfliktusokat szült. Túl erkölcsös és elvhű volt azokban az időkben, a nyilasok és a kommunisták is üldözték. A darab Mindszenty József példamutatásának állít emléket, szinte szürreális módon tiszta ember volt. Nem akart farkasokkal együtt élni. Ha ebbe jobban belegondolunk, elszégyelljük magunkat, mert közülünk is sokan behódolnak. Akár a közelmúltban is! Ezzel nem akartam megsérteni a farkasokat, mert ők legalább a saját fajtájuk túléléséért harcolnak és nem aljasak, mint az emberek…
- Olyan politikai véglényeket, mint Szálasi Ferenc vagy Péter Gábor, hogyan lehet és tudott ábrázolni? Hogyan rakta össze e karaktereket?
- Mindszenty József emlékirataiból indultunk ki. A figurák nem konkrétak és reálisak, hanem inkább archetípusok, karikatúrák. Péter Gábor például egy összetört, eltorzult személyiség lenyomata.
- Rákosi és Szálasi hogyan jelenik meg a Faustban?
- Rákosi kifejezetten komikus figura és a darabbéli Szálasi is olyan abszurd, hogy már-már elmebetegnek tűnnek. Ők is sodródtak a történelem árján. Személyiségük olyan mértékben torzult, hogy kiválóan alkalmasak karikírozáshoz.
- Az Ön személyes véleménye, történelemképe mennyire jelenik meg a színpadon?
- Pozsgai Zsolt írása nagyon erős formai kereteket ad. Magam azt igyekeztem kihozni az anyagból, hogy mindegyik szereplője világmegváltónak hiszi magát és a saját szempontjából igaza van. Keresztényként ezeknek az embereknek meg kell bocsássunk, de ettől még küzdeni kell ellenük, és nem szabad engedni, hogy hatalomhoz jussanak.
- Jávor Pál hogyan került bele ebbe a felsorolásba? Nem volt politikus.
- Színész volt, és mint ilyen, sajátos szemszögből látta a világot. Ő járja be a legnagyobb utat a darabban. Színészként hat Mindszenty-re, és különböző szituációkba rángatja bele, végig az akkori magyar történelmen. Közben rájön, hogy mi a legfontosabb: lelkiismeretünk parancsai szerint cselekedni.
- Érdekes, hogy a Faustot pont Húsvétkor játssza a Pince.
- Igen, ez egy megváltás-, és feltámadástörténet, amely maga is megjárta a maga poklát a magyar kulturális életben. 2001-ben az Egyesült Államokban is játszottuk, színészeink a robbantás előtti napon még ott álltak az ikertornyok tetején… Csodák kísérik ezt a játékot, amely ma, 15 év múltán is „működik” és hat a közönségre.
G.G.
Fotó: kapcsolódj.be honlap
