"Jelenleg rendezzük és finomítjuk az anyagot, rögzítjük a jónak vélt újításokat. Aztán újra átgondoljuk őket. 

Még van időnk, de a végére úgyis elfogy. 

Darabbéli partneremet Györgyi Anna játssza, aki fantasztikus színésznő és hihetetlen munkabírással vetette bele magát az próbákba"-nyilatkozta a Köz-Zöldnek Gáspár Sándor színművész, akivel a Pinceszínház februári premierje, a Krumplirózsa egyik próbája előtt beszélgettünk.

"A Krumplirózsa azon színdarabok nyomán készülhetett, amelyek a férfi és a nő párharcáról szólnak. Két teljesen különböző lelki beállítottságú ember találkozik és próbálják egymásról lekaparni azokat a páncélokat, amelyek mindannyiunk számára ismerősek lehetnek. A végén még egymásra is találhatnak. Nem feltétlenül egy élethosszig tartó kapcsolatra, de akár.

Nagyon sok budapesti színházban játszottam már, de a Pince valahogy eddig kimaradt."

-Milyen itt fellépni, hogy tetszik a Pinceszínház?

-Nagyszerű a színpad és a nézőtér viszonya, kifejezetten szimpatikus hely. Alkalmas arra, hogy igényes irodalmat, jó kamaradarabokat mutassanak be. Meczner János rendezővel sem dolgoztam még, ez is újdonság. 

-Mennyire tud azonosulni Johnny szerepével, aki egy középkorú, zárkózott macsó?

-Színész vagyok, ez a dolgom. Minél jobban töröm magam -a szó szoros értelmében is-, annál jobban tudok azonosulni vele.

-Sokak szerint szerelem csak fiatalok között elképzelhető. Ön szerint középkorú emberek között van esély romantikára?

-Hogy a csudába ne lenne...? Nem lennék meglepve, ha idősödő kollégáim is igennel válaszolnának erre a kérdésre.

Bővebben a darabról:

http://pinceszinhaz.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=240&Itemid=1