Tarka-karácsony romákkal és nem romákkal

„Csak óvatosan az adventi utakkal!” 
  

Sajátos módon, közös karácsonyi ünnepséggel próbálják közelebb hozni a roma és nem roma diákokat Ferencvárosban. A Ferencvárosi Önkormányzat által elnyert TÁMOP-pályázat az Együtt-egy-másért címet viseli, célja a „sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelésének támogatása.” Magyarul az összeszoktatás, amelyet ha nem kezdenek el gyermekkorban, később felesleges erőltetni. A Ferencvárosi Önkormányzat felismerte, hogy valamit tenni kell, párbeszéd híján ugyanis baj lesz. 
  

Az elmúlt évekhez hasonlóan idén is két „többségi” (Telepy Károly Testnevelés Szakosított Általános Iskola és Gimnázium és József Attila Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény) és a Ferencvárosi Komplex Óvoda és Általános Iskola ünnepelte együtt a karácsonyt. A Haller téri Szent Vince templom szimbolikus helyszínválasztás volt, mivel az „új” és a „régi” Ferencváros határán fekszik. A Haller utca és környéke bár közel van a tömbrehabilitációhoz, de azért még izgalmas hely. És nemcsak az APEH miatt. 

A Haller-templom előtt jászol fogad: „Advent Ferencvárosban” A feliratból megtudom, hogy az önkormányzat támogatásával önkéntesek állították fel a „jeges északi szélben”. Bent teltház fogad, a padsorokban népes roma és nem roma családok üldögélnek. Sokan a tömeg felé tartják kihívó, avantgárd színvilágú mobiltelefonjukat, úgy fényképezik a „díszmagyarba” kivonult Károlykákat és Lilikéket. Frakkok, fejkendők és beszédes harcedzett arcélek váltogatják egymást. Minden gyerek kicsit megilletődött, szüleikre pillantgatnak, de azért sugdolóznak, amelynek csak a kísérő tanerők „csittegetése” vet véget.  
 

A szervezők részéről Törőcsik Judit pedagógus köszönti a nagyérdeműt. Kérdésünkre elmondja: a három iskola közös pályázatának célja, hogy a gyógypedagógiai intézmények szakmai minőségük megújításával képesek legyenek arra, hogy integrálható tanulóikat felkészítsék a többségi iskolákba való átmenetre. Folyamatos támogatást nyújtsanak az együttnevelésben részt vevők számára, az integráció bármelyik formája a lehető legjobb minőségben történhessen, támogassák a többségi intézményeket a sajátos nevelési igényű tanulók befogadásában. Törőcsik Judit külön köszönetet mond az iskolaigazgatóknak, a felkészítő tanároknak és Müller atyának, aki évek óta ingyenesen bocsátja rendelkezésükre a Szent Vince templomot. 
 

Az iskolák kórusai előtt még a Haller téri templom lelki vezetője, Müller atya köszönti a résztvevőket. Jókedélyű, mosolygós és türelmes papbácsi, látszik rajta, hogy nem könnyen lehet kibillenteni egyensúlyából. „A karácsonyt nem lehet hamísítani!”-fordul feddőleg közönségéhez. Leszögezi, hogy nem az a fontos, hogy a Télapó hozza a Jézuskát, vagy fordítva. A költekezés és a vásárlás mellett az ünnep lényegére, a Bibliára és az imára is figyeljünk. Főkötős cigányasszony lelkesen és egyetértően bólogat, főként annál a résznél, amikor egy utazási iroda hozzákerült prospektusára utalva Müller atya az adventi kirándulásokat kezdi ostorozni: „Véletlenül sem vasárnap mennek, holott advent van. Többről szól az ünnep drága és haszontalan ajándékok beszerzésénél és forralt bor kóstolgatásnál.” Némi kompromisszumot azért megenged: persze, nyugodtan ajándékozzuk meg egymást, de azért a templomot is ejtsük útba. Egyszerű, érthető szavakkal beszél, még a gyerekek is veszik a lapot. 
 

A köszöntők után a programban résztvevő iskolák kórusai következnek. Kisebb és nagyobb, roma és nem roma gyermekek énekelnek karácsonyi dalokat. Olyan szépen és csengő hangon, mint a profi gyermekkórusok. Műsoruk rövid, népszerű, kíméletes-ismert karácsonyi dalokból és komolyzenei művekből áll. Az ünnepi dalok szeretetről, békéről és nyugalomról szólnak, üzeneteik ma is aktuálisak: „Kívül-belül maradjon békében az ország!” 
 

Komolyzenei művek is bekerültek a repertoárba, emészthető stílusban és mennyiségben: kócos hajú, akkut tejfogválsággal küzdő, fehér ingjeiket bőven kitöltő pufi óvodások szájából még „a Mozart” is más. Végzettségtől és zenei érdeklődéstől függetlenül mindenki értékeli őket, még az első sorokban ülő bőgatyás roma Eminemek is belelkesülnek. Helyi Vagány Csávók érzékenyülnek el kis rokonaikat hallgatván. 
 

Bár a templomban hideg van, egy vagyon lenne felfűteni, mégis karácsonyközeli hangulatba kerülünk. Giccses díszítés, hatalmas fenyőfák és könnypotyogtató ünnepi fülbemászók nélkül is.  Mozart Szánkózása és a „Mennyből az angyal” jól megfér egymással. A József Attila Általános Iskola tanulói rutinosan, vagy már harmincadszorra adják elő betlehemesüket. Olyan magabiztossággal és akkora mellénnyel, mint a profi színészek. Az egyik pásztor kicsit fáradt, belekeveredik a szövegbe, Mária azonban előlép és megmenti az előadást. Rögtönöz. 
 

Az Ádám Jenő  Zeneiskola is beszállt a programba, karácsonyi dallamokat adnak elő furulyán. A délutánt Szent Pál Szerethimnusza (olyan szép és cikornyás, hogy lehetetlen betanulni) és közös danolászás zárja. Mindenki büszke és elégedett, Müller atya és a szülők vonásai is kisimulnak. Ferencváros karácsonyi programja még sosem volt annyira igényes és sűrű, mint idén.  
 

Folyt. köv hétvégén a Bakáts téren bábelőadással és adventi gyertyagyújtással.  
 

G. G.