"Jobban élünk és több húst eszünk, mint a világ nagyrésze"-hangzott el a 15. Ferencvárosi Pedagógiai Napon, amelyen környezetvédelemről és oktatásról hallhattunk előadásokat. A Leövey Klára Gimnáziumba lépve kevés diák és sok felnőtt, tanárkinézetű ember fogad. Többségük nemcsak eljött, hanem maradt is. A konferencia napján az iskolában nem volt tanítás. A szervezők már ezzel sokat tettek a zöld ügy népszerűsítéséért a fiatalok körében.
Bácskai János Ferencváros polgármestere nyitotta meg a napot: "Ha nem vesszük figyelembe a természet intő jeleit, katasztrófa lesz. A Ferencvárosi Önkormányzat évek óta a fenntartható fejlődés elve alapján végzi munkáját"-mondta Bácskai János, aki korábban az önkormányzat környezetvédelmi tanácsnokaként, majd a területért felelős alpolgármesterként dolgozott. Az általa vezetett ferencvárosi vállalkozás innovációs díjat kapott tevékenységéért. Leszögezte, hogy környezettudatos szemlélet nélkül nem tarthatjuk fenn jelenlegi életmódunkat: "Nem szabad hagyni, hogy tantárgyat csináljanak a környezetvédelemből. Aktuális, napi kérdésről van szó"-zárta beszédét a polgármester, aki az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottságának tagja. A rendezvényen megjelent Formanek Gyula alpolgármester, Veres László és Illyés Miklós képviselők, valamint az önkormányzat munkatársai.
Formanek Gyula oktatási alpolgármester szerint olyan iskolákat kellene létrehozni, hogy a kikerülő gyermekek megtalálják helyüket az életben. "A tanár szerepe hasonlít a mester, a pap és a színész feladataihoz, állandó megújulást követel, de sajnos alacsony a társadalmi presztízse."
A konferencia Victor András az ELTE nyugalmazott tanára, környezetvédelmi szakember előadásával kezdődött: "A hazánkban és a fejlett világban követett életforma és pazarlás fenntarthatatlan, nem dőzsölhetünk a végtelenségig"-sokkolta közönségét Viktor András, aki szerint súlyos energiafüggőségben élünk. Ha Kuvaitban elzárnak egy olajcsapot, megremeg a világgazdaság! Hiába papolnak a közgazdászok a fogyasztás állandó növeléséről, az csak az iparosoknak jó.
A Magyar Környezeti Nevelési Egyesület korábbi elnöke a zöld ügyek szinte minden területére kitért és leszögezte: nemcsak a női szépség, hanem földünk is mulandó. Először a résztvevők (persze nem a politikusok) székeit pécézte ki: "Ugye mindnyájan szeretnek ilyen kényelmes székeken ülni és az IKEA-ban vásárolni? Pedig a svédek nem saját fáikat vágják ki, hanem a fülöp-szigeteki erdőket. Mert ott jobban megéri!"-mondta Victor drámai hangon székeiken ezt követően némi bűntudattal ücsörgő, de kétségkívül jól szórakozó közönségének.
Elgondolkodtató, hogy háromszor annyi természeti erőforrást használunk fel, mint amennyit lehetne. A módosabbak élen járnak a felelőtlen és értelmetlen költekezésben is: "A gazdagok többet költenek fogyókúrára, mint a szegények élelemre"-ismertette az előadó, aki szerint mindnyájan „kísérleti nyuszik” vagyunk: genetikailag módosított élelmiszereket próbálnak ki rajtunk (van akin az meg is látszik. A szerk). Az anyák által bevett gyógyszereknek pedig gyermekeik látják kárát.
Szóba került még a hús is, amelyből arcátlanul sokat fogyaszt a magyar lakosság. Victor előadásából megtudhattuk, hogy átlagban évente
A predátorszellemű magyarság étkezési szokásainak taglalása után a Csendes-óceán következett, amelyen az előadó szerint 15 magyarországnyi sziget úszkál eldobált műanyag palackokból. Van akik csónakáznak is közöttük. Bemutatta egy halott albatrosz képét, szegény állat -félreértve a helyzetet- kajának nézte a szemetet és műanyag kupakok, öngyújtók okozták a halálát.
A vicceskedvű előadó szerint nem magával a műanyaggal van baj, fontos gyógyászati segédeszközök és ruhák készülnek belőle: "Bár sok környezetvédő ellene van, azonban ha betiltanánk a műanyagot, félmeztelenre kéne vetkőznünk!"
Victor András pozitív példaként említette, hogy 60-70 évvel ezelőtt a magyar vidék önfenntartó volt. Fehérre meszelt falú házikók mellett ágakon éjszakázó baromfik csipeggettek. Jelenleg hazánkban kétszeresét fogyasztjuk annak, amennyit környezetünk elbír. Jobban kellene figyelni étkezési, közlekedési, vásárlási és fogyasztási szokásainkra-különben nemcsak földünkkel, hanem magunkkal is kiszúrunk.
Vannak dolgok, amelyeken már nem segíthetünk: a fakivágások miatt harmadára csökkentek az Alföld erdői. Ha a Gandhi által vizionált, önellátó országot építenénk, akkor kisebb lenne a GDP, de tovább bírnánk természeti erőforrásaink. "Lehet jól élni, csak másképp!"-zárta előadását Victor András, aki szerint legyünk óvatosak a környezettudatos jelzővel: sok cég csak kommunikációs fogásként aggatja magára.
Bár Victor szerint örülhetünk, mert a világ leggazdagabb 20 % között van hazánk, ám a nagy jólétben azért bánjunk csínján a napelemekkel és az elektromos kocsikkal. Nem kell rögtön bespájzolni belőlük: működésük valóban kíméli a környezetet, előállításuk azonban számos veszélyes anyagot termel.
Még szerencse, hogy mindenki gyalog jött.
A XV. Ferencvárosi Pedagógiai Napon sokan vettek részt el és rengeteg információt kaptak. Talán túl sokat is egyszerre.
Az is üdvözlendő, hogy a kerület vezetője a témában képben van és a zöldről nemcsak a Fradi, meg a pálya gyepe jut az eszébe. (Politikusaink többségét egyébként a jelek szerint hidegen hagyja a téma és növényeket legfeljebb az állótükörben, vagy parlamenti büfében kapható szendvicsükben látnak.)
Kérdés, hogy a megjelent pedagógusok mindebből mennyit tudnak átvinni az oktatásba, amelynek szedatív évszámhegyek, halott nagyságok és régmúlt csaták helyett napjaink aktuális problémáiról kellene szólnia.
