Szürke öltönyös politikusokkal és a nagy nap alkalmából kipirultan mosolygó pedagógusokkal iskola átadásra menni mindig izgalmas, tanulságos dolog. Kampány idején népszerűek az ilyen rendezvények, begerjed rájuk a helyi politika.
Fotózás, kézrerázás, "Hogy milyen tündériek ezek a gyerekek!" Végül persze állófogadás, míg szegény diákság a termekben tömi az agyát. Az alkalomnak és a benne rejlő kommunikációs lehetőségeknek megfelelően, szinte az egész ferencvárosi vezetés és a kerület mindkét országgyűlési képviselője eljött és tisztességesen végigállta az ünnepséget. Az igazgató beszédében bölcs döntésnek nevezte az iskola felújítását és diplomatikusan minden kerületi képviselőnek (retrószótár: tanácstagnak) megköszönte az ügy melletti heroikus kiállást. A Mester utcai 19. szám alatti általános iskola kívülről olyan, mint bármelyik átlag, azaz kicsit leharcolt és szocreál magyar suli. Különlegessége, hogy a benne létrehozott melegvízű és feszített víztükrű, kicsi, de nagyon hangulatos uszoda nemcsak a diákok, hanem a köz részére is nyitva áll. Az esti órákban az átlag ferencvárosi polgár is lebattyoghat úszni vagy áztatni egyet, esetleg wellness fitnesszel kényeztetni megfáradt végtagjait. Vagycsak azért, mert sportolni is jobb, mint hallgatni az asszony kerepelését. Persze mindezt nem ingyen, dehát azok az idők már elmúltak, és örüljünk, hogy nem kell kimenni a város végébe. Uszodák egyébként ott leledzenek.
A 108 éves Molnár Ferenc Általános Iskola még csak részlegesen van felújítva, a falakon látszanak az építkezés nyomai. Cirka egy év alatt tették rendbe a sulit, közben változatlanul folytatódott a tanítás. A diákok okosodtak, míg a folyosókon elszánt melósok fúrtak, faragtak, festettek, új és csili-vili mosdókat, vizesblokkokat csináltak. Minden jó úttörő álmát megvalósítva, még a szülők és a pedagógusok, sőt pedagógusférjek is beszálltak segíteni, festeni. Nálunk Ferencvárosban még előfordul az ilyen. A Molnár-sulit mozgásérzékelős lámpákkal, megerősített biztonsági rendszerrel és a gyerekek nagy örömére: felújított orvosi és fogorvosi szobával ajándékozta meg a kerületi önkormányzat. Fogtündér luxus kivitelben.
A zöldek nagy örömére enegiatakarékos fűtési és világítási rendszert alakítottak ki. A felújítás nagy erénye, hogy elsősorban nem a kívülről jól látható és fotózható dolgokra mentek rá, hanem a hosszú távú és környezetkímélő beruházásokra, megoldásokra. Egyszóval nem kampányberuházás.
Minden tanteremből elérhető az internet és még érintőképernyős, kézírásfelismerős komputereket is beszereztek-hadd ismerkedjenek a gyerekek a hi-tech előnyeivel. Még James Bond is idejáratná lurkóit, persze inkognitóban.
Külön erőssége a sulinak, hogy nemcsak a humán vagy a reál vonalat képviseli, hanem mindkettőt egyszerre. A gyerekek választhatnak: lehet kézműveskedni, sportolni, az elszántabbaknak matekot és számítástechnikát tanulni. Török Alfréd igazgató köszöntőjében szomorúan konstatálja, hogy a környékbeli szülők bizalmatlanná váltak az iskolával szemben: "Sokan nem tudják elfogadni, hogy gyerek és gyerek között lehetnek tudás és kifejezésbeli különbségek"-írja körül szépen és diplomatikusan a más kerületekre is jellemző szociális problémát. Az igazgató elmondja, hogy felzárkoztató programokat szerveznek a "különböző szociális háttérrel" rendelkező gyerekeknek. Az országban jelenleg egy iskolában alkalmazzák a módszert, amely az eddigi tapasztalatok alapján bevált. Gegesy Ferenc polgármester kicsit megilletődve és üdvözlendően röviden köszönti az összegyűlt gyerekeket és politikustársakat. Mindenkit arra buzdít, hogy irassa a Molnárba gyermekét és megköszöni a tantestület munkáját. Ami azt illeti, ilyen "szabad gondolkodású" és finoman szólva pajkos diákság mellett van is mit megköszönni türelmes, acélidegzettel megáldott pedagógusainknak. Szabadság, Amerika, diák-ombusdmann ide vagy oda, a gyerekekneknek is tisztelniük kell tanáraikat. Vissza kéne állítani a szakma becsületét.
A polgármesteri szavakat követően ünnepi műsort adnak az iskola diákjai. Egyikük összeszagatott fekete, enyhén betyáros (kurucos) ruhában az Experidance megfejthetetlen és ezért rendkívül trendi stílusában és zenéjére kezd el mozogni. Rendkívül művészien, persze. A tánc egy új és érdekes értelmezésének lehetünk tanúi, amely valahol a woodo gyűlések és a thai chi között van félúton.
A rendezvény végén az iskola vezetői, Gegesy Ferenc polgármester és a kerület képviselőinek vezetésével bejárják az objektumot. Ismerős érzés, használt és kicsit szakadt könyvek illata fogad a festés ellenére is retró feelingű, 19 ezer kötetes könyvtárban. A falon régi magyar címer és megfakult József Attila kép. Anno Ati' is kerületi lakos volt, Ferencváros egy izgalmas vidékén született. A túlélő játékok megszervezésére és Lost helyszínnek is kiváló Gát utcában.
Az iskola bejárások mindig izgalmasok, a mózesi menetet a polgármester vezeti, nem cicózik sokat, egy-két lényegi kérdés minden helységnél. Betérünk az egyik tornaterembe is, igazi régivágású hely, mindenféle olyan eszközzel, rémisztő alakot öltő paddal, amelyeken át lehet ugrani vagy fel lehet rájuk mászni. Kötelek is szép számmal akadnak. Tiszta kommandó bázis.
A Molnár Iskolába jó bemenni. Kis, összetartó közösségnek tünik és a tanárok is jófejek, lazák. A legaranyosabbak az hazánkban letelepült kínaiak porontyai. Nyaranta van erdei iskola, néptánc, télen hideg, korcsolya, meg egy csomó művészeti oktatás. Valahol ilyennek kellene lenni egy iskolának, ahol délután is bennmaradnak a gyerekek. Szakköre vagy néptáncolni, mindegy: csak a ne tévé előtt vagy a plázában csövezve.
Ferencváros a jelek szerint odafigyel az oktatására, meg arra, hogy a diákéveket minél izgalmasabbá tegye. Elég csak a Jóskán lévő mini műjégpályára gondolni, de az egy másik mese. Jó éjszakát, gyerekek, legyetek műveltek és kerekek!
