A gyűjtemény anyagát Königer Miklós Németországban élő és dolgozó magyar színész, rendező állította össze. A gyűjtő tehát filmes is, tünékeny és egyedi jelenség: érzékeny, kifejező, hiú. Beszélgetni vele olyan, mintha mi is egy mese, színdarab szereplőivé válnánk. Nem ebben a világban él és ezért olyan rokonszenves.                

 

Felszabadultan csacsog, laza eleganciával és légiesen mozgatja karjait. Königer úr mindmáig szépen és kifejezően beszél magyarul és teljesen meghatódott, hogy immár hazájában is bemutathatja szeretve dédelgetett képeit. Egész lakása tele van velük. Két saját készítésű filmje mellett számos német filmben és színházban dolgozott. Kiállítása alapanyagát és gyűjtőszenvedélye szikráját, az első doboznyi magyar filmek népszerűsítésére szolgáló német képeslapot egy berlini ócskapiacon találta. 10 márkát fizetett értük, szeretett hazájának vastag papírokra nyomott emlékeiért, amelyek akkor még gyűröttek és porosak voltak.

 

A sorsszerű találkozás óta lelkesen és akkurátusan gyűjti az NDK-ban bemutatott magyar filmek plakátjait. Kiállítását nagy sikerrel mutatta be mind Nyugat-Európában, mind a határon túli magyarság rendezvényein. Kérdésünkre elmondta, hogy a 20-as, 30-as évek magyar filmjeit ismerik el a legjobban Németországban, a mai magyar alkotások viszont csak ritkán jutnak ki a Berlináléra.

 

Parti Nagy Lajos író nyitotta meg a nemcsak idősek, hanem szüleik világába, azaz a „retróba” beleszerelmesedett fiatalok számára is érdekes kiállítást: „A Helytörténeti Gyűjteményben napokon át lázas munka folyt, köszönet érte minden közreműködőnek. Az anyag fele mégis borítékban, dossziékban maradt, ugyanis nem fért ki a falakra. (…) Königer Miklós tárgyai az eléggé közös múltunkhoz tartoznak, egy még szabadsághiányosabb rezsimről szólnak, ahol a magyar film volt a szabadság és az Odera utolsó oldalán mi magyarok, a Kelet voltunk a Nyugat. Kétes dicsőség, mondhatnánk, de ez ennél bonyolultabb. Filmjeinkre van miért büszkének lenni, népszerűek és keresettek voltak az egyszerre irigyelt és gyűlölt, hideg és rideg Kelet-Németországban.” A dugig megtelt kiállítóteremben minden korosztály képviseltette magát, gimnazista lányok, szerelmespárok ugyanúgy eljöttek, mint középkorúak és „szépkorúak”. A volt NDK-ba inkább könnyed, szórakoztató filmeket (Édes Anna, Rákóczi hadnagya) mutattak be, de átvettek mély morális tartalommal bíró vagy a központi ideológia burkolt üzeneteit hordozó alkotásokat is.

 

 

 

Meglepő módon még az 1956-os forradalommal foglalkozó filmek egy részére is nyitottak voltak, levetítették a Tegnapot és a Szerelmet (utóbbit Nyugaton hiába ismerték el fesztiváldíjak sokaságával, a kommunista Kelet-Németországban csak egy szűk körhöz juthatott el.) Bemutattak olyan megrázó erejű és filmtörténeti jelentőségű alkotásokat, mint Budapesti tavasz, a Hannibál tanár úr vagy a Jób lázadása. Jancsó Miklós, Makk Károly és Szabó István neve a német filmrajongók körében is ismerősen csengett. A szocialista tábor országai központi utasításra és előre meghatározott kvóták szerint rendszeresen vettek egymás filmjeiből. Ezen kötelező cserék lebonyolítására hozták létre az ízlésrendőrségként funkcionáló ún. filmátvételi bizottságokat. Érdekesség, hogy a Karády Katalin főszereplésével készült Forró mezőket még akkor is vetítették az NDK-ban, mikor Magyarországon már rég be volt tiltva. (Így hálálta meg Kádár és Aczél munkás, de főként paraszt rendszere a legendás színésznő és díva antifasiszta kiállását és embermentő tevékenységét.)

 

 

 

 

Parti Nagy Lajost követően Rezes Judit és Fekete Ernő, a Katona József Színház művészeinek műsora következett. A korszak hangulatát idéző dalokkal, sanzonokkal nyitották meg a tárlatot, amelyen megjelent Dr. Gegesy Ferenc polgármester is. A rendezvény zárásaként Gönczi Ambrus a Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény igazgatója megköszönte a kiállítás támogatóinak, szponzorainak a segítséget.

 

Április 2-ig péntekenként 16 órától német és magyar nyelvű vetítések lesznek a kiállításhoz kapcsolódó filmekből. (Cím: 1092 Ráday utca 18., amely az Erkel utca 15. felőli nagykapun közelíthető meg.)