A Cherwood énekesnője Tárnok Marika egymagában is elvitte volna az estét. Látszott rajta: tényleg élvezi „munkáját”, pajkos és gondolatébresztő mozdulatok közepette vidáman énekelt és folyamatosan szemezett közönségével. Tárnok Marika nemcsak csinos (nem tipikus Barbie-lány, inkább egyedi és karakteres szépség), hanem még jó hangja is van... És ezt láthatóan tudja is magáról. Nagyon akar hasonlítani Cher-hez, pedig nincs szüksége maszkra: szerethető és tehetséges jelenség. A jó értelemben vett hangulatkeltésben nagy szerepet játszott Kovács Sanya és Jenee Mike (gitár) és Szűcs Tomi (dobos). Mindketten profi, harcedzett muzsikusok.
„FMK Love Cher”, nekem legalábbis ez jött le az „emlékkoncert” fogadtatásából. (Csak azt nem értetettem, miért nevezték emlékkoncertnek, amikor Cher még él? Vagy aki megöregedett, az már csak emlék...?) Ferencváros népe rámozdult a modern plasztikának és permanens jómódnak köszönhetően mindmáig csinos és népszerű énekesnő számaira.
Igen vegyes és szórakoztató közönség vonult fel, a 70 éves és nettó 100 kilós, mackós bácsikáktól kezdve a kapucnis helyi vagányokig. Nem is beszélve a hölgyekről, az egy főre jutó csinos lányok aránya feltűnően magas volt. Nem őszülő pulikkal, meg Hortobágy fröccsöntött, muzeális ostorral csettintgető műparasztjaival, hanem velük: a felülmúlhatatlan magyar nőkkel kéne ország-imázsolnunk magunkat! Ők tényleg Hungaricumot jelentenek-férjeiknek és hódolóiknak egyaránt. A szemfülesebb és facér (vagy legalábbis ezen estén barátnő-mentesen érkező) fiúk rögtön ráhajtottak a szép számú szinglicsapatra, akikkel az import német sörök Plusz-erejétől felvértezve együtt csápoltak. (Kivéve, akiket lekoptattak.)
A rövid koncert első blokkjában Cher ismert és kevésbe ismert számaiból válogattak, aztán egy másik sztár mami, Tina Turner és a Roxette zenekar szerzeményeit vették elő. Pia és egyéb hangulatjavító szerek nélkül is hamar felpörgött a hangulat. Néhány doboz, asztalra kitett sör képezte a rendezvény alkoholkészletét, bár a többség semmit sem ivott. A Cherwood Zenekarhoz nem is kell, előadásuk anélkül is élvezhető.
Az angol nyelvű és szép kiejtéssel előadott számok is sikert arattak, de igazán nem tudott velük mit kezdeni a közönség. A nagy slágereken kívül nem fogta meg őket az idegen nyelvű és sokak számára érthetetlen szöveg. A legnagyobb sikert a Neoton „Nyár van...” című száma aratta, amely a kinti hidegre tekintettel jó kommunikációs és humorérzékkel lett kiválasztva.
Hangulatjavításként mellékeljük a Nyár van című számot:
